1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - S. Bálint György - Dr. Bernát István

429 sokat fáradozik a külváros érdekében. A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara 1906-ban beltagjává választotta meg, ugyanekkor tagja lett a Szegedi Ipartestület elöljáróságának is. 1912-ben a Szegedi Ipartestület, a faipari szakosztály elnökévé választotta. 1914-ben bevonult, s hosszabb frontszolgálat után, mint ötvenszázalékos rokkantat a katonai építési osztályhoz osztatták be, ahol az összeomlásig szolgálatot teljesített. A forradalom kitörésekor az antibolsevista komitének tagja lett és a szegedi-kormány által összehívott első bizottmánynak is tagja volt. Tevékeny résztvett a nemzeti hadsereg megszervezésében, résztvett a toborzók munkájában is, s maga is bevonult. 1921-ben az ipartestület ügyvezető elnökévé választották, ugyanebben az évben az Ipartestületek Országos Szövetségének társelnöke és a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara ipari osztályának elnöke lett. 1922-ben társelnöke lett az Asztalosmesterek Országos Szövetségének, 1928-ban a szegedi ipartestület megválasztotta elnökévé, s ugyanebben az évben az ország kézművesiparossága képviseletében beküldötte az országgyűlés felsőházába. A legutóbbi országgyűlési választások során az egységespárt listáján Süeged város országgyűlési pótképviselője lett. Társadalmi és politikai működése mellett minden kulturális irányú mozgalomban is részt vesz. Élénk tevékenységet fejtett ki a Szegeden 1905ben megalakult Rákóczi Egyesületben, amely a város anyagi támogatásával nagyban hozzájárult Rákóczi hamvainak hazahozatalához. Felügyelőbizottsági tagja Csonka-Magyarország legnagyobb iparos tanonciskolájának. Tagja a közgazdasági és közlekedésügyi bizottságnak. Dr Lenhossék Mihály (A Pázmány Péter Tudomány Egyetem választottja) 1863-ban született Budapesten. Katolikus, nős, egyetemi tanár. Atyja is egyetemi tanár volt. Középiskoláit a kegyesrendiek budapesti gimnáziumában végezte, majd a budapesti egyetem orvosi fakultására iratkozott be. Már orvostanhallgató korában pályadíjat nyert anatómiai dolgozataival. 1886-ban avatták doktorrá s az atyja vezetése alatt állott bonctani intézetben mint gyakornok kezdte meg pályáját. Gyorsan haladt előre, tanársegéd, majd atyja halála után az anatómiai tanszék helyettes tanára lett. Később külföldre ment. 1900-ban az anatómia nyilvános rendes tanára lett a budapesti egyetemen. A tudományos élet terén szerzett érdemeiért a király udvari tanácsosává nevezte ki, később pedig a Ferenc József-rend középkeresztjével tüntette ki. Tudományos működését főkép az anatómia, fejlődéstan és az antropológia problémáinak szentelte. A külföl-