1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - S. Bálint György - Dr. Bernát István

422 Vitéz Hellebronth Antal (A Vitézi Rend képviselője) 1858-ban született Tiszabőn, Szolnok vármegyében. Nyugalmazott tüzérségi tábornok, a Vitézi Szék főkapitányának helyettese. A nagy Arany Érdemérem, a Szent Istvánrend, Vaskorona-rend, az I. és II. osztályú német vaskereszt stb. tulajdonosa. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, 1875-től 1873-ig technikus volt, majd a tüzérségi kadétiskolában folytatta tanulmányait. 1881-ben avatták hadapród-tiszthelyettessé, két évvel később pedig hadnagy lett a budapesti 4. tüzérezredben. Századosi és törzstiszti szolgálatát Nagyszebenben, Insbruckban és Bécsben végezte, mint őrnagyot azonban Bécsbe, a tüzértörzskarhoz osztották be. Jelentős része volt a honvédtüzérség megszervezésében, az 1912-ben felállított 1. honvéd tábori ágyúsezred parancsnokságával őt bízták meg. A világháború kitörésekor ennek az ezrednek az élén vonult a szerb harctérre, ahol részt vett a 40. honvéd gyaloghadosztály boszniai és szerbiai harcaiban. 1914. év végén a 40. hadosztály a Kárpátokba került és itt részt vett az Uzsoki-szoros védőharcaiban, először mint az 1-ső honvéd tábori ágyúsezred parancsnoka, később, mint a Szurmay-csoport tüzérparancsnoka. 1916-ban a VII. hadsereg tüzérségnek parancsnokává nevezték ki. 1917-ben, amikor Szurmay Sándort honvédelmi miniszterré nevezték ki, Budapestre vezényelték és a honvédtüzérség felügyelője lett. E minőségben működött az öszszeomlásig. A monarchia haderejének egyik ismertnevű tüzértábornoka, s a ballisztika kitűnő művelője volt. Nagy érdeme van abban, hogy a magyar honvédtüzérség a nehéz háborús viszonyok ellenére is gyorsan fejlődött s nagy eredményeket mutatott fel. A háború idején teljesített nagyértékű szolgálataiért számos kitüntetésben részesült. Az ő nevéhez fűződik a fiatal magyar honvédtüzérségnek a világháború küzdelmeiben bebizonyított magas színvonala. A gyakorlati tüzérismeretek mellett kiváló munkása a tüzérségi tudomány elméleti részének is és igen értékes munkásságot fejtett ki a ballisztika törvényeinek kutatásában. A forradalom kitörésekor üldözőbe vették s ezért Bécsbe menekült. A nemzeti hadsereg megalakulásakor ismét tüzérségi felügyelővé nevezték ki. 1920-ban altábornaggyá, 1922-ben pedig tüzérségi tábornokká lépett elő. A Vitézi Rend megalakulásakor vitézzé avatták és hosszú időn át volt a Vitézi Szék törzskapitánya. Vitéz Nagy Pál halála után ő lett a vitézek főkapitányának helyettese, egyben a Vitézi Rend képviselőjeként a felsőház tagja. A múlt ülésszakban gyakran vett részt a felsőház ülésein s a bizottságokban fejtett ki munkásságot. Jegyzője a véderő bizottságnak, tagja a gazdasági és a népjóléti és munkaügyi bizottságnak.