1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - S. Bálint György - Dr. Bernát István

419 kiveszi résziét, 1900 óta helyettes főlövészmestere a Budapesti Lövészegyesületnek. Szakirodalmi munkásságot is folytat. Az ő tollából jelent meg az első húsipari szakkönyv, az ő (munkája a finom hentesáruk receptkönyve. Még több szakkönyve jelent meg nyomtatásban. Főszerkesztője a Magyar Húsiparosok Lapjának. Tagja a közjogi és, törvénykezési, valamint a népjóléti és munkaügyi bizottságnak. Buday Béla (A Budapesti Mérnöki Kamara választottja.) 1865-ben született Pécsett. Római katolikus, nős, mérnök, nyugalmazott kereskedelemügyi államtitkár, a II. osztályú polgári hadiérdemkereszt, a II. osztályú csillagos magyar érdemkereszt és a francia becsületrend tiszti keresztjének tulajdonosa. Atyja mérnök volt. A főgimnáziumot Pécsett, a műegyetemet Budapesten végezte. 1886-tól 1889-ig tanársegéd volt a Műegyetemen, majd négy esztendeig Debrecenben, Nagykárolyban és Pécsett működött mint államépítészeti mérnök. 1893-toan berendelték a kereskedelemügyi minisztériumba, ahol a híd- és útépítési osztály előadója volt, majd kerületi felügyelő, osztályvezető, végül államtitkári rangban csoportfőnök lett. 1926-ban nyugalomba vonult. Tanulmányútjai során bejárta Ausztriát, Svájcot és Németországot. Számos törvényjavaslat előkészítő munkájában vett részt, így a mérnöki rendtartásról szóló 1923:XVII. te, a közúti gépjáróművek közúti célokra való megadóztatásáról szóló 1928:

VI. te, a közutakról és vámokról szóló régi törvény módosításának előadói tervezete stb. megalkotásában. 1922 óta a iközmunkaügyek igazgatása című tárgykör műegyetemi magántanára. Fiatalabb éveiben szépirodalommal is foglalkozott. 1894-ben a Nemzeti Színháziban előadták „A király" című egyfelvonásos vígjátékát. Szakirodalmi téren is jelentős munkát végzett. Közúti kérdéseken kívül főként a mérnököknek a közigazgatásban való szerepével foglalkozott s e tárgyú értekezései a „Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye", valamint a „Magyar Közigazgatás", a „Magyar Figyelő", a „Budapesti Hirlap" stb. hasábjain jelentek meg. 1925-től 1928-ig elnöke volt a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletnek, amelynek, valamint a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetségének és a Balatoni Szövetségnek is tiszteletbeli tagja; tagja az Országos Közlekedésügyi Bizottságnak, az Országos Középítési Tanácsnak s ezenkívül számos szak- és társadalmi egyesületnek tagja és tisztséget viselője. 1927 óta tagja a törvényhozásnak. A Budapesti Mérnöki Kamara küldötte be a felsőháziba, hol főként közgazdasági és közigazgatási kérdésekkel foglalkozott az első ciklusban. Tagja a közigazgatási és a közgazdasági és közlekedésügyi bizottságnak.