1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Id. Meczner Béla

397 gondnoka. Az 1928. évben megnyílt országos református zsinatnak a felsőbaranyai egyházmegye képviseletében rendes tagja lett. Az 1905-i választásokon szabadelvű programmal lépett fel, de kisebbségben maradt. 1910-ben a sásdi kerület megválasztotta országgyűlési képviselőnek. A kommunizmus után a Heinrich Ferenc vezetése alatt állott Országos Nemzeti Párthoz, majd a Rubinek Gyula vezetése alatt állott kisgazdapárthoz csatlakozott. Az első nemzetgyűlésben a dárdai kerület képviselője volt, a második nemzetgyűlésbe ugyancsak a dárdai kerület küldötte be egyhangú választással s többízben felszólalt a költségvetésekhez, továbbá a valutareform kérdéséhez. Az országgyűlésbe ismét a dárdai kerület küldötte be egyhangú választással s a képviselőház közgazdasági bizottságának elnöke lett. Amikor Baranya vármegye közönsége beválasztotta a felsőházba, lemondott képviselői mandátumáról s ezidőszerint a felsőházban gyakorolja törvényhozói jogát. Tagja a közgazdasági és közlekedésügyi bizottságnak. Id. Meczner Béla (Zemplén vármegye törvényhatóságának választottja) 1850-ben született az abaújmegyei Korláton. Református, nyugalmazott főispán, földbirtokos. Középiskoláit Budapesten és Sárospatakon, a jogot pedig Eperjesen végezte. Miután ugyanott letette az államtudományi államvizsgát, átvette zempléni s szabolcsi birtokai veztését. Résztvett Bosznia okkupációjában s mint tartalékos hadnagy és főhadnagy kitüntette magát. 1895-ben a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület alelnökévé választotta. Gondnoka az alsózempléni református egyházmegyének. 1891-ben a Tisztáninneni református egyházkerület zsinati képviselője, egy évre rá pedig konventi képviselője lett. Azóta megszakítás nélkül tölti be e tisztségeket. 1905-ben és 1906-ban a királyhelmeci kerület országgyűlési képviselőjévé választotta a függetlenségi párt programjával. 1908-ban örökös főrendiházi taggá és Háromszék vármegye főispánjává nevezte ki a király. Főispáni működése során nagy érdemet szerzett azzal, hogy a háromszékmegyei politikai pártok villongását lecsillapítva, a békét helyreállította. A koalíció megszűnése után lemondott és visszavonult zemplénmegyei birtokára. 1918-ban a Zemplénmegyei Gazdasági Egyesület elnöke lett. A forradalmak idején üldözőbe vették, majd mind túsz heteken át raboskodott. Igen tevékeny részt vesz vármegyéje közéletében, közel negyven év óta tagja a vármegye törvényhatósági bizottságának. Jelentős része volt a zemplénmegyei egységes párt megalakításában s annak 1920 óta elnöke. A felsőházba Zemplén vármegye törvényhatósága küldötte be. Tagja a közigazgatási és a közoktatásügyi bizottságnak s a legfőbb fegyelmi bíróságnak.