1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Isaák Gyula - Id. dr. Jalsoviczky Sándor

385 Pécsi Dalárda, a Baranyamegyei Gazdasági Egyesület, a MecsekEgyesület, a Fekete, Pécsi víz- és Egerszegi csatorna vízlecsapoló társulat, a Pécs egyhm. tkptár és Dunántúl-nyomda rt. stb tisztséget viselője, illetve tagja Baranya vármegye törvényhatósági bizottsága 1930-ban másodszor küldötte be a felsőházba. Tagja a közigazgatási és a naplóhitelesítő bizottságnak. Isaák Gyula (Heves vármegye törvényhatóságának választottja) 1858-<ban született Nagyrédén. Nős, nyugalmazott főispán, királyi tanácsos. Atyja alispán volt. Középiskolai tanulmányai után jogot hallgatott, majd az államtudományi és jogtudományi államvizsga letétele után közigazgatási pályára lépett. Három évig szolgált a belügyminisztériumban és 1885-ben a hatvani járás főszolgabírájává választották meg. 1896-ban Heves vármegye központi járásának élére került. 1898-ban az Alsótarnavölgyi Vizitársulat kormánybiztosává nevezték ki. 1901-ben Heves vármegye főjegyzője, 1916-ban pedig alispánja lett. A kommunizmus idején üldözőbe vették, úgy, hogy menekülnie kellett. A vörös uralom bukása után újból átvette hivatalát és nagy érdemeket szerzett a rend helyreállítása és az újjáépítés körül. 1923-ban főispánná nevezték ki. Rendkívül tevékeny egyénisége egész Heves vármegyében osztatlan népszerűségnek örvend. Heves vármegye törvényhatósága küldötte be a felsőházba. Tagja a közjogi és törvénykezési és a naplóhitelesítő bizottságnak. Id. dr Jalsoviczky Sándor (Pest vármegye törvényhatóságának választottja) 1857-ben született Nagykőrösön. Nyugalmazott belügyi államtitkár. A budapesti és heidelbergi egyetemen végezte el jogi tanulmányait s 1881-ben állami szolgálatba lépett. Mint fogalmazó-gyakornok, Jekelfalussy Lajos miniszteri tanácsos, a rendőri osztály főnöke mellett résztvett a fővárosi államrendőrség és a csendőrség szervezési munkáiban. 1900-ban miniszteri titkári rangban a rendőri büntetőosztály vezetésével bízták meg. Tíz év múlva már mint miniszteri tanácsos, a közrendészeti és rendőri büntető osztályok élén állott s elnöke volt a harmadfokú rendőri büntető tanácsnak. A közlekedési rendészet terén szá* 95