1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Hajós Menyhért - Hervay István

382 járványkórházat állított fel, amiért a minisztérium elismerésben részesítette. A forradalmi kormány eltávolította állásából, a bolsevisták pedig fogságba vetették. 1919 áprilistól augusztusig volt a gyűjtőfogházban. A Friedrich-kormány visszahelyezte állásába, melyet 1923-ig, a megye önállóságának megszűnéséig, töltött be. Ekkor nyugalomba vonult * azóta beregdaróci birtokán gazdálkodik. Tagja a közigazgatási és a mentelmi bizottságnak. Hajós Menyhért (Pest vármegye törvényhatóságának választottja) 1859-ben született Tasson, Pest vármegyében, a vármegye egyik legrégibb családjából. Iskoláit Kúnszentmiklóson, Pozsonyban és Budapesten végezte. 1877-ben a nagybátyja, Hajós József igazgatása alatt álló Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesületben kezdte meg pályáját mint tisztviselő, ma igazgatósági tagja a takarékpénztárnak. Községének, Szadának, ahol birtoka van, felvirágoztatása érdekében több mint negyven év óta tevékenyen közreműködik, részben mint a községi képviselőtestület virilis tagja, részben mint a Hitelszövetkezet ügyvezető elnöke, valamint a községi állami elemi népiskola iskolaszékének elnöke. Pest vármegye törvényhatóságának tagja. A kormányzó 1924-ben közéleti érdemeinek elismeréséül kormányfőtanácsossá nevezte ki. Igazgatósági tagja az Országos Központi Hitelszövetkezetnek, a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének. Hervay István (Csanád vármegye törvényhatóságának választottja.) 1862-ben született Battonyán. Római katolikus, nős, udvari tanácsos, nyugalmazott alispán. Budapesten végezte el jogi tanulmányait, azután Csanád vármegye szolgálatába lépett. Gyorsan haladt előre pályáján. 1904-ben a vármegye alispánja lett s tizennyolc éven át töltötte be ezt a tisztséget. A megye felvirágoztatása érdekében rendkívül sokat fáradozott. Az ő kezdeményezésére építették az Alföldön a munkásházakat, az ő nevéhez fűződik a megyei közkórház és a makói színház építése is. A király érdemeinek jutalmazásául 1907ben udvari tanácsossá nevezte ki. 1922-ben nyugalomba vonult, de ma is élénk részt vesz a megye közéletében. Tagja a közigazgatási, a közjogi és törvénykezési és a mentelmi bizottságnak.