1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.
A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Agorasztó Tivadar - Dr. Antal Géza
366 A vármegyei és városi törvényhatóságok által választott felsőházi tagok: Agorasztó Tivadar (Pest vármegye törvényhatóságának választottja) 1870-ben született Budapesten. Görögkeleti vallású, nőtlen, ny. alispán. Atyja ügyvéd volt. Középiskoláit és az egyetemet Budapesten végezte. Vármegyei aljegyző és főjegyző korában előadója volt a budapesti községi közigazgatási tanfolyamnak. 1905— 1906-ban résztvett a nemzeti ellenállásban. Nagy szerepe volt a Vármegyék és Városok Országos Mentő-Egyesületének megszervezésében, az egyesület 1926-ban megtartott alakuló közgyűlésének ő volt az elnöke. Jelenleg helyettes elnöke az egyesületnek, s előkelő szerepet tölt be számos más társadalmi egyesületben is. Alelnöke a Társadalmi Egyesületek Szövetségének és a Pestvármegyei Gazdasági Egyesületnek. Tagja a Vörös Kereszt-Egyletnek, a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének, a Vakokat Gyámolító Országos Egyesületnek, az Alföldi Közművelődési Egyesületnek, az Iskolaszanatórium Egyesületnek. Közéleti érdemeinek elismeréséül Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye törvényhatósági bizottsága örökös taggá választotta. Díszpolgára Kalocsának, Szentendrének, Rákospalotának és még mintegy ötven községnek. Tulajdonosa a II. osztályú magyar érdemkeresztnek. Tagja a felsőház közigazgatási, közjogi és törvénykezési, naplóhitelesítő és igazoló bizottságának. Dr Antal Géza (Veszprém vármegye törvényhatóságának választottja) 1866-ban született Tatán, özvegy, református lelkész, a dunántúli református egyházkerület püspöke. Atyja ügyvéd volt. Középiskoláit a kegyesrendiek tatai intézetében és Pápán, a theológiát Utreöhtben és Berlinben végezte. Tanulmányútjai során bejárta Németországot, Svájcot, Hollandiát, Angliát, Svédországot és az Északamerikai Egyesült Államokat. Tanulmányozta Hollandia történetét 1670—1720 között, ezenkívül filozófiai, vallásbölcsészeti és egyháztörténeti stúdiumokat folytatott. Igen értékes irodalmi munkásságot fejt ki. Nagyobb munkáinak címei: „Fiohte és az ethicizmus",