1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Agorasztó Tivadar - Dr. Antal Géza

366 A vármegyei és városi törvényhatóságok által választott felsőházi tagok: Agorasztó Tivadar (Pest vármegye törvényhatóságának választottja) 1870-ben született Budapesten. Görög­keleti vallású, nőtlen, ny. alispán. Atyja ügy­véd volt. Középiskoláit és az egyetemet Bu­dapesten végezte. Vármegyei aljegyző és fő­jegyző korában előadója volt a budapesti községi közigazgatási tanfolyamnak. 1905— 1906-ban résztvett a nemzeti ellenállásban. Nagy szerepe volt a Vármegyék és Városok Országos Mentő-Egyesületének megszerve­zésében, az egyesület 1926-ban megtartott alakuló közgyűlésének ő volt az elnöke. Je­lenleg helyettes elnöke az egyesületnek, s előkelő szerepet tölt be számos más társadalmi egyesületben is. Alelnöke a Társadalmi Egyesületek Szövetségének és a Pestvármegyei Gazdasági Egyesü­letnek. Tagja a Vörös Kereszt-Egyletnek, a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének, a Vakokat Gyámolító Országos Egyesület­nek, az Alföldi Közművelődési Egyesületnek, az Iskolaszanatórium Egyesületnek. Közéleti érdemeinek elismeréséül Pest-Pilis-Solt-Kis­kún vármegye törvényhatósági bizottsága örökös taggá választotta. Díszpolgára Kalocsának, Szentendrének, Rákospalotának és még mintegy ötven községnek. Tulajdonosa a II. osztályú magyar érdem­keresztnek. Tagja a felsőház közigazgatási, közjogi és törvénykezési, naplóhitelesítő és igazoló bizottságának. Dr Antal Géza (Veszprém vármegye törvényhatóságának választottja) 1866-ban született Tatán, özvegy, refor­mátus lelkész, a dunántúli református egy­házkerület püspöke. Atyja ügyvéd volt. Kö­zépiskoláit a kegyesrendiek tatai intézetében és Pápán, a theológiát Utreöhtben és Ber­linben végezte. Tanulmányútjai során be­járta Németországot, Svájcot, Hollandiát, Angliát, Svédországot és az Északamerikai Egyesült Államokat. Tanulmányozta Hollan­dia történetét 1670—1720 között, ezenkívül filozófiai, vallásbölcsészeti és egyháztör­téneti stúdiumokat folytatott. Igen értékes irodalmi munkásságot fejt ki. Nagyobb munkáinak címei: „Fiohte és az ethicizmus",

Next

/
Oldalképek
Tartalom