1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A főrendi családok képviselői - Báró Inkey József - Báró Jeszenszky Sándor

364 Báró Inkey József 1871-ben született Budapesten. Római katolikus, nős, földbirtokos, cs. és kir. kamarás. Középiskoláit Nagykanizsán, az egyetem jogi fakultását pedig Budapesten végezte. Atyja nagybirtokos volt. Tanulmányútja során beutazta Német-, Francia-, Angol- és Olaszországot, valamint Észak-Amerikát. Tanulmányai elvégzése után Somogy vármegye szolgálatába lépett s tizenegy éven át működött a közigazgatási pályán, legutóbb tiszteletbeli főszolgabíróként. 1901-ben szabadelvűpárti programmal megválasztotta a csurgói kerület, amelyet tíz éven át képviselt. 1904-ben a függetlenségi párthoz csatlakozott. 1910-ben visszavonult a politikai élettől s azóta iharosberényi birtokán gazdálkodott. 1905-től tagja a vármegye közigazgatási bizottságának. Ifjabb korában szépirodalmi téren is működött, irodalmi és napilapokban számos verse jelent meg, míg húszegynéhány magyar nótáját a Rózsavölgyi-cég adta ki. Tevékeny részt vett annakidején a szövetkezeti mozgalomban, főként a hitelszövetkezetek létesítése körül. Az örökösjogú főrendek választották meg a felsőház tagjává. Tagja a közoktatásügyi bizottságnak. Báró Jeszenszky Sándor 1857-ben született a tolnamegyei Hídvégen. Római katolikus, özvegy, földbirtokos Nógrádkövesden. Az egyetemet Belgiumban és Budapesten végezte. Ugyanitt tette le az államtudományi államvizsgát. Tanulmányútjai során, Anglia kivételével, egész Európát beutazta. Hazatérve a közigazgatás szolgálatába lépett s Tolna vármegye tiszteletbeli főjegyzője lett, később azonban, házassága után Nógrád vármegyébe költözött s birtokán gazdálkodott. A megye életében jelentős szerepet vitt, báró Bánffy Dezsővel szemben a vármegyei ellenzék vezetője volt. Politikával csak a megyei élet során foglalkozott és hosszú időn át Apponyi hívének vallotta magát. 1885-ig tagja volt a főrendiháznak, az új főrendi törvény következtében azonban elvesztette tagsági jogát. 1896rtól 1906-ig a megyei ellenzék élén állott, később a szabadelvű párthoz csatlakozott, majd Tisza István gróf politikáját követte. Egyetlen fiának hősi halála után hosszú időre visszavonult minden szerepléstől és csupán gazdaságának élt. Tagja a közjogi és törvénykezési bizottságnak.