1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A legfőbb bíróságok vezetői - Dr. Juhász Andor

337 gyár Szent Korona országai Vörös Kereszt Egyletének fömegbizottja volt. 1915-ben a Merito Civili Tempóra Belli érdemrenddel tüntették ki. Az összeomlás óta birtokán gazdálkodik. A Magyar Vörös Kereszt Egylet elnöke, a Magyar Vörös Kereszt érdemcsillagának tulajdonosa. Tagja a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának, meghívott műértő tagja az Országos Magyar Gyüjteményegyetemnek. örökös tagja Somogy vármegye törvényhatósági bizottságának. Elnöke a Balatoni Hajózási Részvénytársaságnak, alelnöke az Első Magyar Általános Biztosító Társaságnak, igazgatósági tagja a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak. Az országgyűlés 1931 május 29-én választotta meg a Szent Korona őrévé, Károlyi Gyula gróf helyébe, akit külügyminiszterré neveztek ki. Nagy sikere volt az országgyűlés együttes ülésén eskütétele után mondott beszédének, amikor hivatkozott arra, hogy a nemzet és az uralkodó között mindkét irányban mérséklőleg hatva, mindig a Szent Korona varázsereje biztosította az egyetértést. Elnöke a népjóléti és munkaügyi bizottságnak, tagja a közjogi és törvénykezési és a külügyi bizottságnak. A legfőbb bíróságok vezetői: Dr Juhász Andor (A Kúria elnöke) 1864-ben született Kassán. Református, nős, a Kúria elnöke, az I. osztályú polgári hadiérdemkereszt és az I. osztályú Magyar Érdemkereszt tulajdonosa. Atyja ügyvéd, utóbb a pesti ítélőtábla bírája és 1872-től 1878-ig Kassa város országgyűlési képviselője volt. A gimnáziumot Kassán, a jogot pedig Kassán és Budapesten végezte. 1886ban lépett a bírói pályára, mint a kassai törvényszék joggyakornoka. 189lHben aljárásbíróvá nevezték ki a miskolci járásbírósághoz, 1892-ben visszakerült szülővárosába, Kassára, ahol 1893-ban tanács jegyzőül a királyi táblához rendelték be. 1895-ben a kassai törvényszékhez bíróvá, 1898-ban a kassai ítélőtáblához elnöki titkárra, 1901-ben pedig ugyanoda ítélőtáblai bíróvá nevezték ki. 1906-ban a Kúriához rendelték be kisegítő bírónak, 1911-ben a budapesti törvényszék elnöki székét foglalta el s négy éven át vezette ezt a legnagyobb magyar törvényszéket. Ebben az időben következett be a kereskedelmi és váltótörvényszéknek a budapesti polgári törvényszékbe való beolvasztása, a budapesti központi járásbíróság megszervezése, az új polgári perrendtartás és az új ügyviteli szabályok életbeléptetése. 1915-ben a budapesti ítélőtábla