1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A református, az ágostai hitvallású evangélikus és az unitárius egyház egyháznagyjai és főhivatalnokai - Józan Miklós

333 tábla tanácselnökévé 1906-ban nevezték ki. A proletárdiktatúra alatt túszként fogvatartották. A román megszállás idején tagja volt annak a háromtagú küldöttségnek, amely Szabolcs vármegye megbízásából a francia és angol csapatok vezetőinél, valamint a szegedi kormánynál keresett védelmet a megszálló katonai csapatok atrocitásai ellen. Bírói hivatása mellett köztisztviselői kérdésekkel és törvényhatósági ügyekkel foglalkozik, de munkásságának javát egyházának szenteliMár 1893-ban több evangélikus egyház felügyelője volt, 1898-ban jegyzője, 1907-^ben pedig világi főjegyzője lett a tiszamelléki evangélikus egyházkerületnek. 1919-<ben a tiszavidéki evangélikus egyházmegye felügyelője lett, amely egyházmegye, 1922nben pedig a tiszamelléki evangélikus egyházkerület is felügyelőjévé választotta. Széleskörű publicisztikai tevékenységet folytat. Számtalan jogi, egyházi és társadalmi vonatkozású cikke jelent meg részben a lapokban, részben nyomtatásban. Rajzok a Szentföldről címmel útiélményei könyvalakban is megjelentek. Tagja a közjogi és törvénykezési bizottságnak. Józan Miklós (Unitárius püspöki vikárius) 1869-ben született Túron, Torda-Aranyos vármegyében. Nős. Atyját, aki kántortanító volt, villámcsapás ölte meg s mostoha apja, Borbély Lajos tordai kovácsmester nevelte fel. Középiskoláit Kolozsvárott, a teológiai akadémiát pedig ugyanott és Oxfordban végezte. Különleges tanulmányokat is folytatott a bölcsészet, a filológia és egyháztörténelem körében. Polgárdin lett segédlelkész, majd 1896-ban Torockóra került lelkésznek. 1899-ben a budapesti unitárius gyülekezet lelkészségét nyerte el s azóta e gyülekezet nagy népszerüségü lelkipásztora. Még erdélyi működése idején, 1915-től 1917-ig közügyi igazgatója volt az unitárius egyház főtanácsának. Budapesti lelkészsége idejére esik a Magyar Béke Egyesületben, a Bethlen Gábor Szövetségben, a Protestáns Diák Menzában kifejtett erőteljes és eredményes közreműködése. 1920-ban emelkedett a püspöki vikáriusi méltóságba. Nevéhez fűződik az Unitárius Misszióház megalapítása. Diszelnöke a Dávid Ferenc Egyletnek, alelnöke a Magyar Székely Egyesületnek. Irodalmi tevékenysége is jelentős. Egyházi beszédei, imái, ifjúkori versei, ünnepi ódái, egyházi énekei és kis bibliája nemcsak az unitárius egyházban, hanem általában protestáns körökben is lelkes fogadtatásra találtak. Az egyházközség ötvenéves jubileuma alkalmával a kormányzó teljes elismerését fejezte ki működése felett. A múlt ülésszakban főként közoktatási és kulturális kérdésekkel foglalkozott. Tagja a közjogi és törvénykezési, a közoktatásügyi és a külügyi bizottságnak.