1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Latin és görögszertartású római katolikus egyháznagyok - Gergye Ipoly

323 során megfordult Ausztriában, Svájcban, Hollandiában, Belgiumban, Német-, Angol-, Francia-, Spanyol- és Olaszországban, valamint Afrikában. Esztergomi működése idején élénk résztvett a városi és társadalmi életben, inig Kőszegen a Katolikus Népszövetség ügyeinek szentelte munkássága jórészét. Kiterjedt irodalmi tevékenységet folytatott. Sok értekezése és közleménye jelent meg a szaklapokban, a magyar és latin nyelvészet, valamint irodalom köréből, s több egyháztörténeti és egyháztudományi tanulmányt is írt. Nagyobb munkája: Purisztikus törekvések a magyar nyelvben. Igen sok társadalmi és .szakegyesület tagja és tisztséget viselője. Tagja a közoktatásügyi és SL népjóléti és munkaügyi bizottságnak. Gergye Ipoly (A csornai premontrei kanonok-rend prépost prelátusa) 1883-ban született Győrvárott, Vas megyében, a fehér és kiváltságos premontrei kanonokrend prelátusa és apátja, a csornai, korpácsi, türjei és jánoshidai egyesített prépostságok prépostja. Középiskoláit a csornai premontrei kanonokrend szombathelyi gimnáziumban végezte, s 1902 augusztusában, az érettségi vizsgálat letétele után a rend tagja lett. A 'hittudományokat Csornán és a jászóvári premontrei rend budapesti hittudományi és tanárképző intézetében, a Norbertinumban végezte. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészettudomány karán a latin és görög nyelvből középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1906-ban tett ünnepélyes fogadalmat, 1907 augusztusában szentelték áldozó pappá. 1906-tól Keszthelyen működött a rend főgimnáziumában, mint a latin és görög nyelv tanára, s ez alatt az idő alatt, mint hitszónok is kitűnt. Többízben volt külföldi tanulmányúton, amelyek során bejárta Nyugateurópa legtöbb államát. 1928 szeptemberében a rend perjele lett, s ebben a tisztségében Burány Gergely prépost mellett élénk részt vett a rend központi kormányzásában, valamint a rend tanító és nevelő működésének irányításában. Burány Gergely halála után, mint kormányzó perjel intézte a rend ügyeit 1929 októberéig, amikor a rendtagjai az összehívott választóikáptalanon a rend prépostjává választották. Megerősítése és beiktatása ugyanekkor történt. Préposttá 1929 november 10-én avatták. Nagy hozzáértéssel és körültekintéssel rövid idő alatt a modern gazdasági elveknek megfelelő alapokra fektette a rend birtokának gazdasági vezetését. Az ő irányítása mellett a rend birtokai csakhamar mintagazdaságokká fejlődtek. Áldásos működése és jótékonysága széles körökben igen népszerűvé tették. Tagja a közoktatásügyi bizottságnak. ai«