1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Latin és görögszertartású római katolikus egyháznagyok - Shvoy Lajos

321 tattá fel. ő szervezte meg a Pécsegyházmegyei Oltáregyletet, melynek alapításától 1912-ig igazgatója is volt. Lelkipásztori munkássága a legintenzívebb működés jegyében folyt le. Irodalmi téren is jelentős tevékenységet fejtett ki. Költeményei „Hajnal" című kötetében jelentek meg. Ezenkívül számos tárcát és szociális vonatkozású cikket írt különböző lapokba. Nagyobb munkája, Hauszmann Rudolf, „Általános neveléstan"-ának fordítása. Hosszabb időn át tagja volt Tolna vármegye törvényhatósági bizottságának. A Keresztény Nemzeti Liga pécsi osztályának díszelnöke. Tagja a gazdasági, valamint a népjóléti és munkaügyi bizottságnak. Shvoy Lajos (Székesfehérvári megyéspüspök) 1879-ben Budapesten született. Atyja, Shvoy Kálmán, államvasúti nyugalmazott főfelügyelő volt. Esztergomban a kisszemináriumban, majd a nagyobb papnevelőintézetben tanult. Teológiai tanulmányainak elvégzése után mint hitoktató 1900-ban a fővárosba került. A következő év július 13-án szentelték pappá. Ebben az időben kezdte meg Prohászka Ottokár és Mailáth püspök inspirálására Solymossy Oszkárral és Krywald Ottóval a Regnum Marianum ifjúsági mozgalmat és ő lett az intézet első tanulmányi felügyelője. Főképpen az ifjúsági kongregációs mozgalmakból vette ki kezdetben a részét és a Regnum Marianum kongregációnak központi intézője volt. 1910-től a budapesti ágostai evangélikus gimnázium katolikus tanulóinak, 1918ban pedig a VI. ker. Munkácsy-utcai főgimnáziumnak lett hittanára. A kommün után a bíboros-hercegprímás megbízta a Regnum Marianum egyházközség megalapításával és szervezésével, amelyet oly nagy sikerrel végzett, hogy mikor 1924-ben a plébánia végleges megalapítására került a sor, a főváros közgyűlése egyhangúan őt választotta plébánosává. Mint ilyen, ő indította meg a nagyszabású templomépítósi akciót. Egyik megindítója volt a magyar cserkészmozgalomnak és az ifjúsággal való foglalkozás vezette a szociális tevékenység felé is. A Regnum Marianum egyházközség élén széleskörű munkásságot fejtett ki ezen a téren, különösen a szegénygondozásban és a gyermeknyaraltatásban, valamint az egyházközség nagyszabású gyermekotthonának létesítésében. Igen nagy súlyt fektetett a liturgikus mozgalomra és a lelkigyakorlatok ügyére. Az ifjúsági irodalomban is tevékeny részt vett a „Zászlónk" hasábjain és nagy agilitással szerkesztette a Regnum Marianum egyházközség értesítőjét. 1927 június 20-án nevezte ki a pápa Prohászka Ottokár örökébe székesfehérvári püspöknek. Tagja a közoktatásügyi bizottságnak. 21