1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Latin és görögszertartású római katolikus egyháznagyok - Dr. Szmrecsányi Lajos - Gróf Zichy Gyula

316 neum-fiúotthon létesítése, a pécsi Pius-Coliegium nyolcosztályú főgimnáziumának és százötven növendéket befogadó intemátusának alapítása és felépítése, valamint az Emericanum középiskolai internátus életrehíVása. Ugyanitt életrehozta a Dunántúl-nyomdát, könyvkereskedést és napilapot, valamint az egyházimegyei alapítványi hivatal mellett a Pécsegyházmegyei Takarékpénztárt. Pécs városának és környékének megszállása idején az állandó fenyegetések s birtokainak zár alá vétele és kirablása ellenére is mindvégig helyén maradt, a magyarság ellenállásának vezére és lelke volt és a felszabadulás után maga fogadta a bevonuló magyar csapatokat. 1923-ban a kalocsai érsekség apostoli korm'ányzójává nevezték ki, 1924^ben pedig a kalocsai és bácsi érseki székbe emelkedett. Kalocsai érseksége alatt megszervezte a Kalocsai Egyházmegyei Takarókpénztárt, új alapokra építette és kibővítette a kalocsai érseki kórházat s új plébániákat, templomokat, zárdákat és iskolákat létesített. 1929-ben és 1931-<ben magyar nemzeti zarándoklatot vezetett a Szentföldre, hol a beuroni német bencések gondozása alatt álló hatalmas Mária-bazilikában a magyar katolikus hívek áldozatkész támogatása mellett gyönyörű magyar kápolnát létesített. Tagja a felsőház közoktatásügyi bizottságának. Dr Glattfelder Gyula (Csanádi megyéspüspök) 1874-ben született Budapesten. A teológiát, mint az esztergomi egyházmegye papnövendéke, a budapesti egyetemen végezte. 1896-ban szentelték pappá. Felszentelése után egy ideig, mint budapesti hittanár működött, majd a központi papnevelő-intézet tanulmányi főnöke lett. 1910-ben a budapesti egyetem teológiai fakultásán az egyházi ékesszólástan nyilvános rendes tanárává nevezték ki. Ebben az időben igen figyelemreméltó tudományos munkásságot fejtett ki az egyházi szónoklástan módszereinek elmélyítése és a modern igényeknek megfelelő alkalmazása körül. Ugyanekkor kiváló hitbuzgalmi irodalmi munkásságot folytatott az eucharisztia kultuszának terjesztése érdekében és szerkesztője volt az Örök Imádás című hitbuzgalmi folyóiratnak is. Emellett eredményes mozgalmat indított aziránt, hogy a vidékről Budapestre áramló ifjúság anyagi gondok nélkül végezhesse tanulmányait és egyúttal megfelelő ellenőrzés és fegyelem mellett megőrizhesse erkölcsi integritását is. Ezért megalapította a Szent Imre Internátus Egyesületet s felállította Budán az első Szent Imre kollégiumot, majd a Ráday-utcában a pesti Szent Imre kollégiumot. A budai kollégiumot igazgatói minőségben maga vezette 1911-ig, amikor a király előterjesztésére a pápa csanádi püspökké nevezte ki. Az összeomlás alatt négy esztendőn keresztül