1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Latin és görögszertartású római katolikus egyháznagyok - Dr. Serédi Jusztinián

314 érettségit tett. Mint középiskolai tanuló, többször szerepelt a Zászlónk című ifjúsági lap díjnyertesei között, egy alkalommal pedig XIII. Leó pápa egyik költeményének lefordításával nyerte meg az első díjat. Az érettségi után Fehér Ipoly főapát -a római Anselm bencés-egyetemre küldötte Serédi Jusztiniánt, aki itt folytatta teológiai tanulmányait. Nemcsak tudása, szorgalma és nyelvtehetsége tették megbecsültté pályatársai között, hanem szeretetreméltó egyénisége is. Hét nyelven beszél. Rómában ismerkedett meg P. Bastien Péter belga bencéssel, akinek élete irányításában nagy szerepe volt. A teológiai doktorátus megszerzése után hazatért Pannonhalmára, ahol Kohl Medárd püspök 1908 július 14-én áldozópappá szentelte. P. Bastien Péter, aki az egyházjogot kodifikáló pápai bizottság tagja volt, Serédit elkérte Fehér Ipoly főapáttól s így Serédi 1908 őszén visszament Rómába, ahol a pápa hamarosan kinevezte őt a bizottságnak consultorává. Ettől az időtől minden idejét és munkásságát az egyházjog kodifikálásának szentelte s csakhamar egyházjogot adott elő a Szent Anselm egyetemen. Gasparri bíboros igen megszerette őt, gyakran kereste fel az Aventinuson szerény cellájában. Amikor a világháború kitört s Olaszország is a monarchia ellen fordult, Serédi Jusztinián a vatikán területén folytatta munkáját s az a szeretet és becsülés, amellyel Gasparri bíboros a fiatal magyar tudós iránt viseltetett, benső barátsággá mélyült. Gasparri bíboros két éven át látta vendégül atyai jóbarátként Serédit. 1918-ra elkészült a Codex s ekkor Serédi a spanyol kormány védelme alatt hazajött Pannonhalmára. Bevonult katonai lelkészi szolgálatra. Az esztergomi kenyérmezői fogolytáborban érte az összeomlás s ekkor visszatért Pannonhalmára, majd nemsokkal később Rómába utazott, ahol a bencés kongregáció gyűlésén a magyar rendet képviselte. Megírta a magyar Szent Benedek-rend statútumait, majd Rómában, Gasparri bíbornok felkérésére, Codicis Juris Canonici Fontes címen elkészítette az új codex forrásainak tizenegy hatalmas kötetét. Emellett a magyar vatikáni követségnek egyházjogi tanácsosa volt, s igen fontos szerepet töltött be. Később az apostoli szentszéknél a magyar egyházmegyéknek ügyvivője lett. A pápa teljes mértékben méltányolta kiváló munkásságát, aminek látható jelét adta akkor, amikor az új Codex kihirdetését megörökítő hatalmas képen Serédi alakját is megfesttette. Megbecsülhetetlen munkásságával és tudásával világszerte ismertté tette nevét. A pápa 1927 november 30-án nevezte ki esztergomi érsekké s a legközelebbi consistoriumon bíbornoki rangra emelte. A Magyar Érdemkereszt nagykereszte«e. Elnöke a katolikus vallás- és tanulmány" alapok ellenőrző bizottságának, társelnöke a Magyar Külügyi Társaságnak, tiszteletbeli tagja a Szent István Akadémiának, tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. Elnöke a felsőház közoktatásügyi bizottságának, tagja a külügyi és a pénzügyi bizottságnak.