1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A Habsburg Lotharingiai család teljeskorú tagjai - József királyi herceg

311 Svájcba, ahol azonnal felvette az érintkezést a vörösuralom megdöntésén fáradozó magyar ellenforradalmi körökkel. A diktatúra bukása után hazatért és folytatta gazdasági tanulmányait. Ezidő alatt rendkívül közvetlenséggel vett részt a gazdász-ifjúság egyesületi életében s mint az egyesületek védője, erőteljesen támogatta működésüket. Az akadémia elvégzése óta Budapesten él és buzgó munkása majdnem minden hazafias és jótékonysági mozgalomnak. Tiszteletbeli elnöke az Ifjúsági Vöröskereszt Egyesületnek, amelynek működését a legnehezebb viszonyok között fellendítette s amelyet az ifjúság bevonásával jelentősen kibővített, kormányzó elnöke az Országos Gyermekvédő Ligának, védője a Cserkész Szövetségnek. Tagja a felsőház közgazdasági és közlekedésügyi, közoktatásügyi, népjóléti és munkaügyi és véderő bizottságának. József királyi herceg 1872-ben született Alcsuton. Atyja, József királyi herceg, a honvédség főparancsnoka, anyja Klotild királyi hercegasszony volt, József nádor unokája. Teljesen magyar nevelésben részesült, nagynevű nagyatyja és atyja szellemében. Az alsóbb katonai rendfokozatokon, kiváló képességei folytán, gyorsan haladt át. 1893-ban nőül vette Auguszta főhercegnőt. Házasságukból három fiú és három leány született, közülük négyen maradtak életben. 1904nben a budapesti 1. honvédhuszárezred, majd a 79. honvédgyalogdandár parancsnoka lett s mint aranygyapjas vitéz, a katonai érdemkeresztet, valamint számos bel- és külföldi rendjelet kapott. A 15. dragonyosezred tulajdonosa és a 14. porosz ulánusezred főnöke volt. Auguszta hercegasszonnyal együtt régóta élénk részt vesz minden magyar társadalmi mozgalomban. 1909-ben a műszaki tudományok tiszteletbeli doktorává avatták. 1910-ben a király képviseletében ő zárta be trónbeszéddel a magyar országgyűlést. A világháború kitörése előtt érte el a vezérőrnagyi rendfokozatot s mint parancsnok, a 31. gyaloghadosztály élén vonult hadba. Először az első szerbiai hadműveletekben vett részt, s már első nagy fegyverténye: Sabác elfoglalása alkalmával kitűnt rendkívüli személyes bátorságával. Az északi harctéren végigküzdötte a grodek-lembergi nagy csatát és a Kárpátokig történt visszavonulás súlyos harcait. 1915-ben a VII. hadtest élére került. A Kárpátok védelme után az olasz harctérre rendelték, ahol rábízták a legnehezebb védőszakasz: az Isonzó-vonal biztosítását. Egy egész esztendőn át tartotta ezt a szakaszt a legsivárabb viszonyok között s tizenegy nagy csatában állott helyt diadalmasan, magyar ezredeivel. Katonái a bálványozásig szerették s egymásközött „József apánk"-nak nevezték. Az oláh hadüzenetkor, 1918 nyarán, a dober-