1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Vargha Gábor - Dr. Vargha Imre

286 ságának, valamint kisgyűlésének és Hajúböszörmény város képviselőtestületének. Elnöke a hajdúböszörményi egységespártnak. A református egyházi életben is szerepet játszik, főgondnoka a hajdúböszörményi református egyháznak. A parlamentnek elsőízben tagja. A hajdúböszörményi választókerületben választották meg, ahol hivatalos jelöltje volt az egységespártnak. Tagja a társadalompolitikai bizottságnak. Dr Vargha Gábor (Szentgotthárd, keresztény gazdasági párt) Szentlászlói Vargha Gábor 1859-ben született Andrásfán, Vas vármegyében. Római katolikus, nős, ügyvéd, udvari tanácsos. Egyetemi tanulmányait Budapes-' ten végezte és itt szerezte meg az ügyvédi diplomát is. Szentgotthárdon 1888^ban ügyvédi irodát nyitott. Rendkívül élénk politikai, társadalmi és kulturális tevékenységet fejtett ki Vas vármegyében és Szentgotthárdon. A szentgotthárdi főgimnázium létesítése s a dohánygyár felépítése nevéhez fűződik. Megalapítója s elnöke a járási kórházegyesületnek, melynek céljaira még békében negyvenezer koronát gyűjtött. 1910-ben munkapárti programmal a rumi kerület képviselője lett. A hadiszolgáltatási és a kisajátítási törvényjavaslatnak ő volt az előadója. A második nemzetgyűlésben és az első országgyűlésben is a szentgotthárdi kerületet képviselte, s értékes felszólalásaival többször vonta magára a figyelmet. Az új országgyűlésben is régi kerületét képviseli, mely most harmadízben választotta meg. Tagja az igazságügyi, a közjogi és a mentelmi bizottságnak. Dr Vargha Imre (Pécs, egységespárt) 1876-ban született Szolnokon. Római katolikus, nős, pénzügyi államtitkár. Jászberényben járt gimnáziumban, jogi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen folytatta s itt szerezte meg az államtudományi doktori diplomát. Tanulmányainak befejezése után pénzügyi szolgálatba lépett, mint számgyakornok a központi díj- és illetékkiszabási hivatalnál kezdte meg pályáját. 1900-ban, mint fogalmazó a fővárosi pénzügyigazgatósághoz került s itt szolgált 1910-ig, amikor mint tanácsjegyző a közigazgatási bírósághoz került. Mint tanácsjegyző a közigazgatási bíróság pénzügyi osztályának döntvényeiről és elvi