1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Báró Urbán Gáspár - Báró Urbán Péter

284 Báró Urbán Gáspár (Mezőtúr, egységespárt) Aradon született 1897-ben. Katolikus, nős. földbirtokos. A középiskolát Aradon végezte, majd Budapesten a József Műegyetem hallgatója volt és itt abszolvált. A háború idején 30 hónapon át teljesített az orosz harctéren frontszolgálatot s négyízben is kitüntették. Román fogságba került, ahonnan öt hónap múlva szabadult. Német, francia és angol nyelven beszél; bejárta Európát, volt Oroszországban és az Egyesült Államokban is. Már korán bekapcsolódott megyéje közéletébe. Szolnok vármegye törvényhatóságának kilenc éve tagja s három éve tagja a közigazgatási bizottságnak is. Elnöke a Szolnoki Hitelbanknak, a Törökszentmiklósi Takarékpénztárnak, tagja a Szolnokvármegyei Gazdasági Egyesület igazgató választmányának. Elsőízben tagja a törvényhozásnak. A mezőtúri kerület küldötte be a képviselőházba egységespárti programmal, szociáldemokrata jelölttel szemben. Tagja a kérvényi és a naplóbíráló bizottságnak. Báró Urbán Péter (Battonya, egységespárt) 1870-ben született az aradmegyei Sofronya pusztán. Katolikus, nős, kunágotai földbirtokos, örökös jogú főrendiházi tag. Fia néhai Urbán Iván báró, Aradmegye és Arad város volt főispánjának és sógora Horthy Miklós kormányzónak. Középiskoláit Aradon és Temesvárott végezte, majd Magyaróváron a gazdasági akadémia oklevelét szerezte meg. Tanulmányainak elvégzése után aradi birtokán gazdálkodott egészen a román megszállásig s azóta csanádmegyei birtokát kezeli. Mikor birtokait a románok kényszerbérletbe adták, repatriáltatta magát. A régi országgyűlés alatt tagja volt a főrendiháznak és működésében tevékeny részt is vett. Tisza István gróf politikájának lelkes híve és Tiszának személyes barátja volt. Atyja halála után kétízben is felajánlották neki a csanádmegyei főispánságot, de azt elhárította magától és a gazdálkodás mellett egész idejét közgazdasági és társadalmi tevékenységének szentelte. Csanád és Arad vármegyének minden társadalmi, hitéleti vagy kulturális mozgalmában vezetőszerepet játszott. Annak idején, mint az aradi katolikus hitközségnek és az Autonóm Katolikus Körnek elnöke, a megszállás után alapította meg az aradi katolikus főgomnáziumot, mely ma is fennáll.