1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Ugron Gábor

2g3 Marosvásárhely város díszpolgára. 1915-ben Désy Zoltán hősi halálá­val megüresedett marosvásárhelyi kerületben mandátumot kapott az Andrássy gróf vezetése alatt álló alkotmánypárt programjával. A régi országgyűlésen rendkívül gyors karriert futott be s már 1917 júniusában, a Tisza-kormány lemondása után, az Esterházy-kabinet belügyminisztere lett. Ugyanakkor belső titkos tanácsossá ne­vezték iki. Az utána következő Wekerle-kabinetben is megtartotta tárcáját, egészen 1918 január végéig. Ekkor Erdély királyi biztosa lett, mivel azonban néhány hónapra rá ellenzékbe ment, erről a tiszt­ségéről le kellett köszönnie. Érdemeit a király az I. osztályú polgári hadi érdemkereszttel honorálta. A Károlyi-forradalom idején meg­szervezte a Székely Nemzeti Tanácsot, de az előnyomuló oláhok elől kénytelen volt Budapestre feljönni. A kommün alatt a Dunántúlon rejtőzködött. A vörös uralom bukása után megalakította a Nemzeti Szabadelvű pártot, mely később a demokratapárttal egyesülve, a Nem­zeti Demokrata Polgári Párt nevet vette fel s annak elnöke lett. Az első nemzetgyűlésbe a főváros XIV. kerülete küldötte be e párt pro­gramjával. A demokratapártból azonban az első nemzetgyűlés vége felé Vázsonyi Vilmossal támadt konfliktusa miatt kilépett. A máso­dik nemzetgyűlési választáson a szövetkezett liberális-demokratapártok programjával Választotta meg a főváros északi kerülete, de egyik párthoz sem tartozott. Több bizottság tagja volt s parlamenti műkö­désében általában a radikális baloldal harcmodorának mérséklésére törekedett, amiért számos támadás érte ezek részéről. 1925-ben jelen­tős tevékenységet fejtett ki a főváros liberális polgárságának meg­szervezésében. A választójogi javaslat bizottsági tárgyalásán számos felszólalása hangzott el. Társelnöke a Magyar Férfiak Szentkorona Szövetségének. A frankügy vitája óta, valamint a fővárosi politiká­ban bekövetkezett események következtében egyre élesebb ellentétbe került a baloldali pártokkal, amelyek részéről súlyos támadások érték őt, amikor a nemzetgyűlés vége felé többízben kormánytámogató kije­lentéseket tett s elítélte azt a harcmodort, amelyet a radikális bal­oldal azokban az időkben követett. A nemzetgyűlés feloszlása után belépett az egységespártba s annak programjavai választotta meg a kaposvári kerület Rassay Károllyal szemben, nagy szótöbbséggel. Mint a közigazgatási, közjogi és külügyi és a pénzügyi bizottság tagja, főként a törvényjavaslatok bizottsági előkészítésében fejtett ki érté­kes munkásságot s nagyobb beszédet mondott a magánjogi egyes pénz­tartozások átértékeléséről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál. A Országos Takarékossági Bizottságnak harmadik éve elnöke, s elnöke a Magyar Képzőművészeti Tanácsnak is. A székesfőváros törvény­hatósági bizottságának örökös tagja; tagja a törvényhatósági ta­nácsnak, elnöke a főváros kulturális művészeti szakosztályának. A kaposvári kerület választotta meg ismét, több mint háromezer szó­többséggel, szociáldemokrata ellenjelölttel szemben. Tagja a 33-as országos bizottságnak, a gazdasági, a közigazgatási, a közjogi, a kül­ügyi és a pénzügyi bizottságnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom