1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Tóth Pál

280 sítása, a vagyon, az erkölcsiség és a személyiség hatályosabb büntetőjogi védelméről (1920. évi XXVII.), az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről (1921. III.), a büntető igazságszolgáltatás egyszerűsítéséről (1921. XXIX.), a hazaárulók felelősségéről szóló 1915. XVIII. te. kiegészítéséről (1921. XLIII.), a szerzői jogról (1921. LIV.), a berni szerzőjogi unióba való belépésről szóló (1922. XIII.), valamint több kisebb törvénycikk megalkotása. 1922 óta Bereg és Szatmár megye közéletében vett tevékeny részt. A jogi szakirodalom terén is munkálkodott. Következő művei jelentek meg: A mentelmi jogról (1903). A parlamentnek költségvetési joga (1908). A szociológia viszonya a politikai tudományokhoz (1912). Az 1926. évi országgyűlési választások alkalmával a mezőkászonyi választókerület egyhangúlag választotta meg s a múlt országgyűlési ciklusban több törvényjavaslathoz szólt hozzá és különösen a házszabályok átdolgozásában vett tevékenyen részt. Az ő indítványára került be a házszabályokba az úgynevezett angol tárgyalási eljárás, amely a szabályszerű és érdemleges tárgyalás súlypontját a bizottsági tárgyalásokra helyezi. A mezőkászonyi választókerület ezúttal is egyhangúan választotta meg képviselőjévé. Elnöke az igazságügyi bizottságnak, tagja a 33-as országos bizottságnak, a közjogi és a pénzügyi bizottságnak. Dr Tóth Pál (Szarvas, egységespárt) 1887-ben született Szarvason. Evangélikus, nős, községi ügyvezető főorvos. A középiskolák elvégzése után a budapesti Pázmány Péter tudományegyetem orvosi fakultásának hallgatója volt és itt avatták orvosdoktorrá 1910-ben. A világháborúban mint főorvos, majd 1917-tŐl mint ezredorvos teljesített szolgálatot a fronton a 101-es közös gyalogezred kötelékében s a signum laudis, a Károly-csapatkereszt, a sebesülési érem s a II. oszt Vöröskereszt-érem tulajdonosa. 1914-ben községi orvossá választották meg Szarvason, 1925-ben pedig ugyanott községi ügyvezető főorvos lett. 1918 októberében elnöke lett a szarvasi nemzeti tanácsnak, mely tisztét 1919 február 5-ig töltötte be, akkor lemondott állásáról és sem a Károlyi-uralom, sem a román megszállás idején politikai szerepet nem töltött be. Tagja Békés megye törvényhatósági bizottságának s a Királyi Magyar Automobil Clubnak. Publicisztikai tevékenységet is folytatott. Számos politikai cikke jelent meg a vidéki lapokban. Hosszú ideig szerkesztette a Szarvasi Közlönyt és a Hírlapot. A képviselőházba elsőízben a szarvasi kerület küldötte be 1926-ban egységespárti programmal a hivatalos jelölttel szemben. Közegészségügyi és munkásügyi kérdé-