1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Szuhányi Ferenc

272 kásság viszonyainak, faként szociális jólétének előmozdítása terén. Régi kerülete egyhangúlag küldötte be ismét az országgyűlésbe. Az 1931. évi általános képviselőválasztások vezetését a kormány ismét az ő szervező és irányító képességeire bízta. A közélet terén szerzett kiváló érdemei elismeréséül ismételten legfelsőbb kitüntetésben részesült. Nógrád-Hont vármegye főispáni állása alól történt fel mentése és belügyi államtitkárrá való kinevezése alkalmából főispáni állásában kifejtett buzgó szolgálatainak elismeréseképpen a magas elismerést jelképező koronás bronz érdemérmet kapta, majd 1929-ben közszolgálati érdemes tevékenysége elismeréséül a II. oszt. magyar érdemkeresztet a csillaggal. Legutóbb az 1931. év tavaszán a kormányzó ismét elismerését fejezte ki nemzeti szempontból értékes szolgálataiért. A Bethlen-kormány lemondása után, saját kérésére, 1931 szeptember 1-én mentette fel a kormányzó állásától s ugyanekkor önzetlen, kiválóan buzgó és értékes szolgálatáért a második fizetési osztály jellegét adományozta neki. Szuhányi Ferenc (Csenger, egységespárt) 1863-ban született a szatmármegyei Csengeren. Katolikus, elvált, földbirtokos, Középiskoláit Csengeren, Kalksburgban és Szatmáron végezte, míg az áiiam- és jogtudományi államvizsgát Pozsonyban tette le. Tanulmányai befejeztével hosszabb külföldi tanulmányútat tett Olaszországban, Spanyolországban, Svájcban, Török- és Görögországban. 1886-ban a kolozsvári törvényszékhez joggyakornoknak nevezték ki, pár év múlva azonban a közigazgatási pályára lépett. Fogalmazógyakornok, majd segédfogalmazó lett a belügyminisztériumban, ahol 1892-ig működött. Ekkor a szatmármegyei krassói kerület szabadelvűpárti programmal képviselőjévé választotta meg. Ugyanennek a kerületnek mandátumával került be az 1896-os országgyűlésbe. 1910-ben pedig a csengeri kerület választotta meg nemzeti munkapárti programmal. Politikai működését a szabadelvű pártban kezdte, később a nemzeti munkapártba lépett át, majd a nemzeti középpártnak volt tagja. Az egységespárt megalakulásakor ehhez csatlakozott. 1922-ben a csengeri választókerület beküldte a második nemzetgyűlésbe, ahol főképpen adópolitikai kérdésekké] foglalkozott. Örökös tagja a Szatmár vármegye törvényhatósági bizottságának, elnöke csonka Szatmár megye Gazdasági Egyesületének, az Ecsedi láp lecsapoló társulatnak, a Csengeri Társaskörnek, a Csenger és Vidéke Takarékpénztár Rt-nak, alelnöke a Szatmármegyei Gazdasági Banknak, tagja az Országos