1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Szeder Ferenc - Dr. Szilágyi Lajos

268 Szeder Ferenc (Budapest-környék, szociáldemokrata párt) 1881-ben született Szentesen. Református, nős, szociáldemokrata párttitkár. Négy elemi iskolát végzett Szentesen. Ifjúkorában libapásztor volt, majd mint téglagyári munkás, részes arató és napszámos dolgozott, később pedig kubikosmunkás lett. 1896 őszén kapcsolódott a munkásmozgalomba. A földmunkásság mozgalmában vett tevékeny részt, s így került 1910-ben Miskolcra, a szociáldemokrata párthoz titkárnak. Ebben az időben már munkatársa volt a Népszavának. 1914-foen a miskolci munkásbiztosító-pénztár hivatalnoka lett. A galíciai fronton szolgált, 1916 augusztusában megsebesült, s egy év múlva rokkanttá, fegyvernélküli segédszolgálatossá minősítették. A bolsevizmus bukásáig Theresienstadtban volt cseh fogságban. Viszszatérve Budapestre, ismét a párt szolgálatába állította munkásságát. Elnöke a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének, tagja a Magántisztviselők Országos Szövetségének és az Országos Mezőgazdasági Kamara közgyűlésének. A mezőgazdasági munkásság ügyét tollal is szolgálja, a földmunkásság helyzetéről sok cikke jelent meg. 1922-ben Békéscsabán nemzetgyűlési képviselővé választották, s a Házban is főként mezőgazdasági munkáskérdésekkel foglalkozott. 1926-ban kisebbségben maradt Bud János kereskedelmi miniszterrel szemben, s kisebbségben maradt 1931-ben is, jóllehet majdnem 4000 szavazatot kapott. A képviselőházban a Budapest-környéki választókerület mandátumával foglal helyet. Tagja a földmívelésügyi és a közigazgatási bizottságnak. Dr Szilágyi Lajos (Berettyóújfalu, pártonkívüli) 1882-ben született Berettyóújfalun. Református, nős, kamarás. A Ludovika-Akadémia elvégzése után 1901-ben hadnaggyá nevezték ki s egy év múlva a honvéd felső tiszti tanfolyamra került. Ennek elvégzése után jogi tanulmányokat folytatott s 1909-ben Kolozsvárott doktorrá avatták. 1906-ban főhadnaggyá nevezték tki, 1911-ben pedig beosztották a vezérkarhoz. 1914 elején nyugdíjaztatta magát s megindította a KülügyHadügy katonai hetilapot. A háború kitörésekor reaktiválták és a budapesti honvédkerület vezérkari főnöke lett. Később az Isonzó fronton harcolt, mint zászlóaljparancsnok s