1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Schmidt Miklós - Dr. Scitovszky Béla

257 Dr Schmidt Miklós (Dárda, egységespárt) 1887-ben született Lippón, Baranya vármegyében. Római katolikus, nős, ügyvéd. Atyja földműves volt. A középiskolát Pécsett, az egyetemet Kolozsvárott végezte. Az ügyvédi diploma megszerzése után, mint gyakorlóügyvéd kezdte meg pályáját. A háború kitörésekor bevonult, az orosz harctéren teljesített szolgálatot is kitüntetést is szerzett. 1916 júniusában orosz hadifogságba került, ahonnan két év múlva szabadult. Tekintélyes ügyvéd Mohácson. Élénk részt vesz a város közéletében. Ügyésze a Mohácsi Iparosok Olvasókörének, a Mohácsi Katolikus Legény-Egyletnek, a Mohácsi Polgárok Olvasókörének, a Mohácsi Ipartestületnek és a Mohácsi önkéntes Tűzoltó Egyesületnek. Az aktív politikai életben eddig nem vett részt. Elsőízben tagja a törvényhozásnak. A baranyavármegyei dárdai kerület választotta meg képviselőjének nagy szótöbbséggel, egységespárti programmal, Mándy Sándorral, a kerület volt egységespárti képviselőjével szemben. Tagja az igazságügyi és közjogi bizottságnak. Dr Scitovszky Béla (Balassagyarmat, egységespárt.) 1878-ban született Budapesten. Római katolikus, nős, földbirtokos, v. belügyminiszter. Atyja Scitovszky János országgyűlési képvi. selő, Nógrád megye egykori alispánja volt. A Budapesti Tudományegyetemen szerezte j meg az államjogi doktorátust, 1902-ben, mint ! a Széchényi járás főszolgabirája, Nógrád vár| megye szolgálatába lépett. 1907-től 1910-ig a nógrádi járás főszolgabirája volt. 1910-ben a nagyszécsényi kerület munkapárti programmal megválasztotta képviselőjévé. A régi országgyűlés képviselőházának az összeomlásig tagja, majd alelnöke volt. Az első nemzetgyűlési választások során kisgazdapárti programmal lépett fel, de kisebbségben maradt, a második nemzetgyűlésbe a balassagyarmati kerület küldötte be az egységespárt programjával. A nemzetgyűlés megalakulásakor alelnökké választották, néhány héttel később azonban, Gaál Gaston lemondása után, a nemzetgyűlés elnöke lett. Sok érdeme volt a kiélesedett pártpolitikai ellentétek kiegyenlítésében. Pártatlan és tárgyilagos elnök volt, de kíméletlen szigorral alkalmazta a házszabályokat, ha a tanácskozás rendjét másként megóvni nem lehetett, s ezért 1924 17