1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Sándor István

252 életében is. Elsőízben tagja a törvényhozásnak. A bácsalmási kerület választotta meg független kisgazdapárti programmal, a kerület volt képviselőjével szemben. Tagja a földművelésügyi és a számvizsgálóbizottságnak. Sándor István (Kecskemét, független kisgazdapárt) 1870-ben született Zádororf, Somogy megyében. Református, nős. Középiskoláit Csurgón és Kecskeméten végezte, majd a kecskeméti jogakadémia, s később a közigazgatási és bírói tanfolyam hallgatója volt. 1819-ben közigazgatási pályára lépett, jegyző, majd 1904-ben főjegyző lett. 1913-ban Kecskemét polgármesterévé választották. 1922 januárjában ment nyugdíjba. Városa életében korán kezdett szerepelni, 1895 óta résztvett a különböző városi intézmények megszervezésében. A háború alatt tagja volt azoknak a bizottságoknak, amelyeket a közélelmezési minisztériumban szerveztek a gyümölcs- és főzelékárak, valamint a gyümölcs- és burgonya-forgalom ellenőrzésére. Nagy szerepe volt a kecskeméti Szőlősgazdák és Zöldségtermelők Egyesületének és a tanyai gazdaköröknek megalapításában. Több gyermekvédelmi és közegészségügyi intézmény szintén neki köszönheti létrejöttét. Az iskolánkívüli népoktatás, valamint a városi tisztviselők nyelvtanfolyamának megszervezése is az ő nevéhez fűződik. Egyháza életében is szerepet játszik, tagja a kecskeméti református egyháztanácsnak és tanácsbírája a kecskeméti református egyházmegyének. 1922-ben létrehozta a Kecskeméti Magyar Bankot és annak ma is elnöke. Résztvett a Magyar Városok Országos Kongresszusának megszervezésében, a kongresszusnak kezdetben titkára, később választmányi tagja volt. Tiszteletbeli tagja a Kecskeméti Iparegyletnek, vezérelnöke a kecskeméti felsőkerületi függetlenségi 48-as párt- és népkörnek, tagja a Kecskeméti Kaszinónak, a Kecskeméti Kereskedelmi Kaszinónak s ezenkívül még több társadalmi egyesületnek. Irodalmi munkássága széleskörű. 1905-ben „Városok" címmel szaklapot szerkesztett. A Magyar Gazdák Szemléjében nagyabb birtokpolitikai tanulmánya jelent meg, a Városi Szemlében pedig a városi tisztviselőkérdésről írt nagyobb tanulmányt. Kecskemét városáról ismertetést tett közé, amelyet több idegen nyelvre lefordítottak. Ezenkívül a budapesti napilapokban és a kecskeméti sajtóban sok közigazgatási, közgazdasági, kulturális, társadalmi és politikaiitartalmú cikke jelent meg. A parlamentbe most került be először " kecskeméti független kisgazdapárt listáján.