1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Putnoky Móric - Dr. Rakovszky Iván

246 ken, részvett az ottani magyar pártok megalakításában. A magyar pártok egyesítése érdekében tartott tátrafüredi nagygyűlés elnöke volt. Résztvett a kisebbségek genfi kongresszusán. A magyar kisebbségek helyzetéről különben egy munkája is megjelent. 1921-ben viszszatért Magyarországra s azóta társadalmi téren működött. A második nemzetgyűlés összeülése alkalmával rekonstruált Bethlen-kormány belügyminisztere lett és Nyíregyháza városa egyhangúlag választott* képviselőjévé. A nemzetgyűlésben különösen a radikális baloldal támadta állandóan az internálótábor kérdése és a választójogi törvényjavaslat ügyében, a csongrádi bombamerénylet miatt, a fővárosi törvényjavaslat kiegészítéséről szóló törvényjavaslatnál a sajtóés a gyülekezési szabadság kérdésében, végül pedig a frankhamisítás vizsgálatával kapcsolatosan. Miniszteri működéséhez fűződik a közrend helyreállítása. Miniszterségének kezdetén ugyanis még napirenden voltak az atrocitások, de ezeket nagy eréllyel megszüntette. Nevéhez fűződik a választójogi törvény és a fővárosi törvény kiegészítéséről szóló törvénycikk megalkotása, a rendőrség, az országos tűzoltóság, valamint a dunai életmentés megreformálása. Karcag és Balatongyörök díszpolgára. Elnöke a Vármegyék és Városok Országos Mentő Egyesületének, tagja az Idegenforgalmi Tanácsnak, a Képzőművészeti Tanácsnak és több sportszövetségnek. Védnöke, dísztagja és tagja számos társadalmi egyesületnek. Tulajdonosa az I. osztályú magyar érdemkeresztnek a csillaggal, a Ferenc József-rend lovagkeresztjének a vitézségi érem szalagján, az I. osztályú háborús Vöröskereszt díszéremnek, a Károly csapatkeresztnek és jubileumi érdemkeresztnek. 1926 októberében az I. osztályú magyar érdemkereszttel tünették ki. Ugyanez év nyarán, szabadsága alatt súlyos beteg lett s Kolozsváron nehéz műtéten esett át, amelyből csak október vége felé épült fel. Már betegsége kezdetén lemondott a belügyminiszterségről, azonban a miniszterelnök azt nem fogadta el, 1926 október 14-én, amikor a frankügy kúriai ítélete a kormányt teljesen tisztázta, az egész kormánnyal együtt beadta lemondását. Az 1926. évi választások alkalmával ismét Nyíregyházán lépett fel, ahol egyhangú Választással választották képviselővé. A m. kir. minisztérium 1928. évi áprilisában a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elnökévé nevezte ki. Miután ez az állása tiszteletdíjas állás, miniszteri nyugdíját a Nemzeti Színház építési alapja javára ajánlotta fel. Közmunkatanácsi elnökségéhez fűződik több új városszabályoz'ási terv megvalósulása, így többek között a Lipótvárosban, valamint az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél új tér létesítése, a Szent Margitszigeten feltöltött területek parkírozása, a Margitszigeti kereskedelmi kertészetnek az óbudai hajógyári szigetre való kitelepítése, ezzel kapcsolatban a szigeten új nagy virágparterre létesítése s a majdnem teljesen elpusztult rosarium újjáteremtése, a Szent Margitszigeti premontrei kápolna felépítése. Nem kis része van az óbudai és Boráros-téri Dunahidak építésének előkészítésében, a Margitszigeti fedett uszoda létesítésében. Közmunkatanácsi elnöki működése