1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Pintér László

240 az ácsi Hangya Szövetkezet felügyelő-bizottságának, a Komáromvidéki Hiteibanknak, a Komárommegyei Gazdasági Egyesületnek, igazgatósági tagja az Országos Központi Hitelszövetkezetnek. A háború előtt a Magyar Lobogó című kisgazdalap munkatársa volt. A nagyigmándi kerület másodízben választotta meg képviselőjének, több mint ezer szótöbbséggel, független kisgazdapárti jelölttel szemben. Tagja a földművelésügyi, a közjogi és a külügyi bizottságnak. Pintér László (Magyaróvár, egységespárt) 1884-«ben született Sopronban. A középiskolát Sopronban és Győrött, a Szent Benedek-rend főgimnáziumában végezte, főiskolai tanulmányait pedig a győri egyházmegyei hittudományi főiskolán. Mint főiskolai hallgatót Széchenyi Miklós gróf, akkori győri püspök a salzburgi főiskola szociális kurzusára küldötte, 1906-ban pedig München-Gladbachba, a németországi katolikusok szociális és gazdasági szervezetének centrumába. Győr új városban és Sopronban kezdte meg lelkészi működését, majd a győri székesegyház hitszónoka és káptalandombi lelkésze lett, 1913-ban pedig Frigyes főherceg, mint a rajkai plébánia kegyura, a plébánia élére állította őt. Jelentős publicisztikai tevékenységet fejtett ki a fővárosi és vidéki lapokban, tevékeny részt vett a keresztényszocialista mozgalmakban, majd a forradalom után a kisgazdapárt megszervezésében. Fetser Antal győri megyéspüspök előbb esperessé, 1929 őszén pedig a soproni társasikáptalan kanonokjává nevezte ki. Megelőzően a Máltai szuverén lovagrend nagymestere a rend kon* ventfőpapjának méltóságával tüntette ki. Hosszú idő óta tagja GyőrMoson-Pozsony vármegye közigazgatási bizottságának. Nagy érdemeket szerzett a nyugatmagyarországi kérdés felvetődésekor, amikor teljes erővel az elszakadási mozgalom ellen fordult s mint a Heideboden című német folyóiratnak szerkesztője, a magyar hazához való ragaszkodásra buzdította németajkú honfitársait. 1922-ben a zurányi kerület küldötte be egységespárti programmal a második nemzetgyűlésbe Gündisch Guidó dr-al, az egységespárt hivatalos jelöltjével szemben. Az első országgyűlésbe ugyancsak a zurányi kerület küldötte be egyhangú mandátummal, mint az egységespárt hivatalos jelöltjét. A képviselőház egyik legszorgalmasabb tagja volt és élénk politikai és közéleti tevékenységet fejtett ki. Parlamenti beszédeit széleskörű tudás, bátor szókimondás és erős szociális érzék jellemezte. 1931-ben pártérdekből megvált a rajkai kerülettől s á magyaróvári kerületben lépett fel, amely 4000 szótöbbséggel választotta meg képviselőjének. Helyettes elnöke a naplóbíráló bizottságnak, tagja a közoktatásügyi és a társadalompolitikai bizottságnak.