1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Mayer János

214 érdekében. Az ő nevéhez fűződik a vadászati tilalmi idő módosítása, amit az ország vadállományának-megmentóse tett szükségessé; új­ból megindította a tagosítás félbemaradt munkálatait s sokat fára­dozott a szőlősgazdák felsegélyezésén. Az állami gazdaságok talpra­állítása, a magyar állattenyésztésnek békebeli színvonalra való eme­lése terén szintén nagy érdemei vannak, s jelentős eredményeket ért el a mezőgazdasági kivitel előmozdításánál is. A kormány kép­viseletében részt vett a kairói mezőgazdasági világkiállításon, ő ké­szítette el a mezőgazdasági szakoktatás reformját s ő teremtette meg a falusi kislakásépítő-akciót, amellyel sok ezer kisgazdát jut­tatott családi otthonhoz. Hódmezővásárhely, Kápolna, Fehérgyar­mat, Kompolt, Mezőhegyes, Szarvas s még több község díszpolgára. Az első országgyűlésben Hódmezővásárhelyt képviselte. Az elmúlt öt évben a beruházások során közel 300 millió pengőt biztosított a mezőgazdaság súlyos bajainak enyhítésére s minden törekvésével a versenyképes termelés előmozdításán, a szakismereteknek a föld* művelő nép körében való elterjesztésén s általában a mezőgazda­sági termelés és a mezőgazdasági népesség érdekeinek előmozdítá­sán fáradozott. Számtalan törvényalkotás fűződik nevéhez. Új életre keltette a vidéki tej szövetkezeteket az Országos Tejszövetkezeti Központ útján, eredményesen fejlesztette a vajexportot s megvaló­sította a márkázást a magyar mezőgazdasági termékek védelmére. Az egyes borvidékek termésének egységesítésére több pinceszövet­kezetet létesített, felállította az országos gyümölcsfa-katasztert, öt új gazdasági iskolát, kilenc téli gazdasági iskolát és egy középfokú; gazdasági iskolát létesített a gazdasági szakoktatás fejlesztésére, Fejlesztette a tudományos kísérleti intézményeket, felállította az. Országos Gabona- és Lisztkísórleti Állomást, s életrehívta a Mező­gazdasági Kiviteli intézetet, a mezőgazdaság értékesítési lehető­ségeinek emelésére. Állandóan segélyezte a rossz termésviszonyok, vagy természeti csapások által bajbajutott gazdatársadalmat, 192& tavaszán több mint egymillió pengő értékű vetőmagot osztatott ki a fagykárosultak között, a szőlőbirtokosoknak közel félmillió pen­gőnyi kölcsönt juttatott, 1929 tavaszán pedig 600.000 hold újra­vetésére szükséges vetőmagot osztatott ki. Elnöke a Falu Országos Földművesszövetségnek, amely vezetésével nagy érdemeket szerzett a falu kultúrájának emelése terén. A kormányzó érdemeinek elisme­réséül az I. osztályú magyar érdemkereszttel tüntette ki. Az új or­szággyűlésben régi kerülete, Kápolna egyhangú mandátumhoz jut­tatta, Hódmezővásárhelyen pedig titkos szavazással választották meg fölényes többséggel. Utóbbi mandátumról lemondott. A Beth­len-kormány lemondásakor vált meg tárcájától. A kormányzó 1931 augusztus 24-én mentette fel állásától s ugyanakkor meleg köszönetét fejezte ki működéséért. Az új kormány megalakítására irányuló tár­gyalásokban nagy szerepe volt. Pártjának kisgazdacsoportja ragasz­kodott személyéhez, régi tárcáját azonban nem vállalta. Gróf Károlyi Gyula kívánságára mint tárcanélküli kisgazdaminiszter foglal helyet a kormányban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom