1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Marschall Ferenc

211 kozott s leginkább a gazdasági tárcák költségvetési vitáiban vett részt. Felszólalt az alkotmányjogi javaslatok tárgyalásánál is. Az első országgyűlésbe is a győri kerület küldötte be lajstromos szavazással. A szociáldemokrata párt egyik igen értékes képviselője, tárgyilagosságával s rokonszenves egyéniségével sok hívet szerzett magának. Az elmúlt ciklusban gyakran szólalt fel, beszédeit és interpellációit mindig figyelemmel és érdeklődéssel fogadták. Az új országgyűlésben is Győr egyik képviselője, kerülete most harmadízben küldötte a képviselőházba. Tagja a közoktatásügyi és a számvizsgáló bizottságnak. Dr Marschall Ferenc (Jánoshalma, egységespárt) 1887-ben született Temesvárott. Római katolikus, nős. Középiskolai tanulmányait a temesvári piaristák kollégiumában végezte. Felsőbb tanulmányait a budapesti tudományegyetem jogi fakultásán befejezve, hosszabb időt töltött Németországban, ahol mezőgazdasági stúdiumokkal foglalkozott. Egyetemi évei alatt egyik alapítója, majd később elnöke volt a főiskolai ifjúságnak a falvakkal szociális irányban szorosabb érintkezést ápoló Országos Széchenyi Szövetségnek. Eközben a mezőgazdaság akkor egyik legjelentékenyebb érdekképviseleti szervének, a Magyar Gazdaszövetségnek kötelékébe lépett, ahol szorosabb kapcsolatba került a háborúelőtti nagy agrármozgalmak vezéreivel s 1911-ig a gazdatársadalmi szervezkedés munkájában vett tevékeny részt. Az agrárpublicisztikának már akkor is megbecsült munkása volt. Szakirányú munkásságával felkeltette az akkori földművelésügyi miniszternek, gróf Serényi Bélának figyelmét is. 1911-ben a földművelésügyi minisztérium szolgálatába lépett s itt csakhamar elismert munkása lett az agrár kodifikációnak. A világháború kitörésével a harctérre került s agrárirányú tevékenységét 1917-ben felvette ismét, amikor a háború vége felé egyre nehezebbé váló élelmezésnek lett a földművelésügyi minisztériumban egyik irányító tényezője. 1918 elején, mint a földművelésügyi minisztérium fődelegátusa, a Bécsben működő Központi Leszerelési Bizottság mezőgazdasági előadójaként szerepelt. A forradalom és kommün miatt megszakadt agrárirányú tevékenységét csak akkor folytathatta újból, amikor Rubinek Gyula földművelésügyi miniszter elnöki tanácsosa lett, akinek bizalmából 1920-ban a Faluszövetség igazgatói székébe került. A törvényes mezőgazdasági érdekképviselet megalkotása után 1923-ban az Országos Mezőgazdasági Kamara h. igazgatójának hívta meg és ugyanebben az évben a kormányzó a magyar mezőgazdaság körül szerzett érdemei ír