1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gróf Klebelsberg Kunó

191 Gróf Klebelsberg Kunó (Szeged, egységespárt) 1875-ben született Magyarpécskán, Arad vármegyében. Római katolikus, nős, belső titkos tanácsos, nyugalmazott vallás- és közoktatásügyi miniszter. Budapesten, Berlinben és Münchenben hallgatott jogot, s tanulmányait a párisi Sorbonneon egészítette ki. Budapesten 1898-ban avatták jogi és államtudományi doktorrá. Ebben az évben kezdte meg, mint fogalmazó, állami szolgálatát a miniszterelnökségen, s itt fokozatosan az osztálytanácsosi rangig emelkedett. A nemzetiségi ügyek intézése mellett a római Szentszékkel folyó tárgyalásokat is ő vezette. 1910-ben a közigazgatási bíróság ítélőbírájává nevezték ki, 1913-ban pedig a hatásköri bíróság egyik tagja lett. Ebben az időben hosszabb ideig ügyvezető-igazgatója volt a Julián-Egyesületnek, s nagy érdemeket szerzett az egyesület fejlesztése körül. 1914-ben a Vallás- és közoktatásügyi minisztérium adminisztratív államtitkára lett, s e munkakörében újjászervezte a népoktatási közigazgatás külső szerveit. E téren szerzett érdemeiért a király belső titkos tanácsossá nevezte ki. Nagy része volt a hajdúdorogi görögkatolikus püspökség létesítésében. A világháború alatt a Rokkantügyi Hivatal, majd az Országos Hadigondozó Hivatal működését irányította alelnöki minőségben. 1917-ben Tisza István gróf meghívására a miniszterelnökség politikai államtitkára lett, s ugyanekkor Kolozsvár város országgyűlési képviselővé választotta. A Tisza-kabinettel együtt ő is lemondott, JB a csakhamar bekövetkezett összeomlás és a bolsevizmus ideje alatt minden aktív politikai és közéleti működéstől tartózkodott. A kommunisták így is üldözőbe vették, s kénytelen volt menekülni. Az első nemzetgyűlésen Sopron városát képviselte az egyesült kereszténypárt programjával, később azonban e pártból kilépett, s a disszidensek egyik vezetője lett. A disszidensekkel együtt csatlakozott az egységespárthoz és 1921 telén belügyminiszter lett a második Bethlen-kormányban. Ő készítette elő a választójogi reformot, azt a törvénytervezetet, amelyet a kormány később rendeletileg léptetett életbe. A második nemzetgyűlés megalakulásakor a vallás- és közoktatásügyi tárca élére került s hozzáfogott nagy kultúrprogramja megvalósításához. Alig van a kultúrpolitikának olyan ága, amelyben kilencévi minisztersége alatt mélyreható reformokat ne vitt volna keresztül. Munkássága, amely a nemzeti művelődés minden ágára kiterjedt, meghaladta elődeinek tevékenységét. Nevéhez fűződik a Gyűjteményegyetem létesítése, a menekült egyetemek elhelyezése s kiépítése, a középiskolai reform, a középiskolai tanárképzés reformja, a testnevelés modern alapokra fektetése, a Collegium Hungaricumok létesítése a még számtalan jelentős törvényalkotás. Népiskolai programja keretében ötezer tanyai iskolát .létesített, a meglévő tudományos intéze-