1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Kállay Tamás - Dr. Kállay Tibor

180 ban főosztályvezetővé és miniszteri tanácsossá nevezték ki. A kommunizmus kitörése után eleinte a román megszállás alatt állott tiszántúli részeken tartózkodott; később sikerült eljutnia Szegedre, ahonnan azután Bécsbe ment és bekapcsolódott az ellenforradalmi mozgalmakba. A kommunizmus bukása után újra átvette hivatalát a pénzügyminisztériumban. 1919 őszén a külügyminisztérium státusába államtitkárnak nevezték ki s elnöke lett az ő javaslatára felállított felszámoló hivatalnak, amely az Ausztriával volt közös pénzügyeknek és a Magyarországtól elszakításra ítélt részek pénzügyi kérdéseinek likvidálását intézte. Résztvett abban a bizottságban, amelyet a békeszerződés tárgyalására Apponyi Albert gróf vezetése alatt F*árisba küldöttek, mint a reparációs kérdésnek, továbbá a volt monarchia gazdasági felszámolásával kapcsolatos kérdéseknek a referense. 1920-ban visszatért a pénzügyminisztériumba és a jövedelemadónak az állami adórendszerbe való beillesztését, valamint az adóztatási apparátus új megszervezésének és kiépítésének munkáját végezte. Később pénzügyminiszteri államtitkárrá minősítették át és Hegedűs Lórántnak a pénzügyminiszterségről való lemondása után, a második Bethlen-korm'ányban, 1921 december 4-én pénzügyiminiszterré nevezték ki. A kommunizmus után csődbejutott és súlyos deficittel küzdő államháztartásnak az inflációból való kimentése érdekében mindenekelőtt az állam folyó bevételeinek megalapozására törekedett. E célból létesítette az egyenes adóknak azt a reformját, amely az állami egyenes adózást az addig sokféle s különösen a háború alatt megszaporodott pótlékolások megszüntetésével négy hozadéki adóra s az ezeket kiegészítő és betetőző jövedelem- és vagyonadóra vezette vissza. Az 1922. évi ez az adóreform s különösen annak a földadóra vonatkozó része csak igen erős parlamenti harcok után volt törvényerőre emelhető. E harcok során a nemzetgyűlés akkori elnöke, Gaal Gaszton az egységesp'ártból kilépett és elnöki állásáról lemondott. Az állami bevételek fokozása mellett nagy gondot fordított Kállay a kiadások csökkentésére és jelentékenyen apasztotta az állami alkalmazottak létszámát, hogy az adminisztrációnak s összes intézményeinknek berendezését a csonka ország megváltozott viszonyaihoz idomítsa. Mindezeknek az intézkedéseknek ellenére a világháború eleje óta tartó pénzromlás az ő minisztersége alatt is folytatódott. Ezt a folyamatot a Devízaközpont felállítása, valamint egyéb korlátozó intézkedések mérsékelték ugyan, de meg nem akaszthatták azért, mert a békeszerződésben megállapított jóvátételek kérdésének rendezetlensége folytán a valuta stabilizálásához szükséges külföldi kölcsönt nem lehetett felvenni. Minthogy pedig a reparációs bizottságnak 1923. évi határozata kifejezetten fenntartotta azt a lehetőséget, hogy arra az esetre, ha Magyarország egyszeri nagy vagyonadót vet ki, ennek hozamát egészben vagy részben jóvátételi célokra kell fordítani, az egyesek által ajánlott ily egyszeri vagyonadó által való rendezésnek lehetősége sem volt meg. A külpolitikai helyzetnek javulásával a reparációs zálogjogok feloldására, külföldi kölcsönnek felvételére és ezúton a pénzérték állandóságának és az