1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Illés József

171 alapítója a Terület Védő Ligának és ebben a minőségben bejárta 1921-ben a vármegye minden nagyobb községét és fáradhatatlan energiával megszervezte a vidéken az alakulat helyi csoportjait. Mint a Nemzeti Szövetségnek egyik igazgatója, az elmúlt évben majdnem félszáz hazafias ünnepélyt tartott a vármegye kis falvaiban. Választmányi tagja a Somogy vármegyei Gazdasági Egyesületnek, tagja az Országos Mezőgazdasági Kamarának. Végrehajtó bizottsági tagja Alsó-Dunántúli Körzeti Hitelszövetkezetnek, felügyelőbizottsági tagja a Somogy megyei Takarékpénztárnak és igazgatósági tagja a Nagybajomi Takaréknak. A somogynagybajomi választókerület küldötte a képviselőházba egységespárti programmal. 2000 főnyi szavazattöbbséggel. Tagja a földművelésügyi és a számvizsgáló bizottságnak. Dr Illés József (Nagykároly, egységespárt) 1871-ben született Huszton, Máramaros vármegyében. Görög katolikus, nős, egyetemi tanár, volt kir. ítélőtáblai bíró, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Atyja kúriai tanácselnök volt. Középiskoláinak elvégzése után 1895-ben a budapesti tudományegyetemen a jogtudomány doktorává avatták. Utána a vallás- és közoktatásügyi minisztérium a jogi kar ajánlására külföldi tanulmányútra küldte, a ennek során hosszabb időt töltött a berlini, lipcsei, párisi egyetemeken és Londonban. Hazatérve 1896-ban letette a bírói vizsgát és az igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztályának tagja lett. Itt 14 éven át különböző igazságügyi törvényalkotások, különösen a magyar polgári törvénykönyv előkészítésében vett részt. 1910-ben a nemzetközi, közjogi, a horvát, az osztrák és a nemzetiségi felekezeti ügyek referense volt. 1902-től kezdve a budapesti Pázmány egyetemen a magyar alkotmány és jogtörténet tanára. 1915-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, később pedig rendes tagjává választották. Tudományos irodalmunkat sok értékes munkával gyarapította. Nagyobb önálló művei: Az újkori alkotmányfejlődés elemei (1898), Az Anjounkon társadalom és az adózás (1900), A magyar társasági vagyonjog az Árpádok korában (1900), A szerződési jog az Árpádok korában (1904), A magyar társadalom és állam szervezése a honfoglaláskor (1908), Bevezetés a magyar jog történetébe (1910, II. kiadás 1930), A Quadripartitum közjogi interpolatiói (Budapest, 1931). E nagyobb munkáin kívül számos tanulmánya és értekezése jelent meg a tudományos szakfolyóiratokban és napilapokban, 1913-ban, mint táblabírót, a nemzeti munkapárt programjával Huszton egyhangúlag képviselővé választották. Több igazságügyi javaslatnak, köztük a kivételes hatalomról szóló és a koro-