1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gyömörey Sándor

158 pásztor az antialkoholizmus szolgálatában" cimmel. 1910-ben néppárti programmal fellépett Lukács László, akkori miniszterelnök ellen s mivel ezt a lépését püspöke nem helyeselte, áthelyeztette magát a székesfehérvári egyházmegyébe. A Károlyi-forradalom alatt az elsők egyike volt, aki szót emelt a forradalom ellen. Fejér vármegyének 1919 február 3-án tartott közgyűlésén nyíltan hangoztatta ellenforradalmár voltát és pártolta Károlyi József gróf bizalmatlansági indítványát. Magatartása miatt a bolsevisták üldözőbe is vették. Mindkét nemzetgyűlésen a csornai választókerületet képviselte keresztényszocialista programmal s párfckülönibségre való tekintet nélkül figyelmet keltett nagy felkészültségre valló felszólalásaival. 1926-ban belépett a keresztény gazdasági és szociális pártba és ennek programjával választotta meg egyhangúlag régi kerülete. Az elmúlt ciklusban is a Ház egyik jegyzője volt, többízben éles bírálatot mondott a kartelek működéséről s hatalmas beszédben ostorozta az álláshalmozókat. Az új országgyűlésben is régi kerületét képviseli, amely közel háromezer szótöbbséggel választotta meg, s egyik jegyzője a Háznak. Tagja a földművelésügyi, könyvtári és múzeumi és a zárszámadásvizsgáló bizottságnak. Gyömörey Sándor (Zalaszentgrót, keresztény gazdasági párt) 1871-ben született Ukkon, Zala megyében. Katolikus, nős, földbirtokos, nyugalmazott huszárőrnagy. Atyja törvényszéki elnök és földbirtokos volt. A katonai reáliskola elvégzése után a bécsújhelyi katonai akadémián tanult, majd a csapathoz került s 1909-ig szolgált. Ekkor megbetegedett s mint rokkant századost nyugdíjazták. A világháború kitörésekor azonban önként bevonult a 11-es huszárezredhez s annak kötelékében szolgált a keleti harctéren: Bukovinában, majd Besszarábiában. 1917-ben őrnaggyá nevezték ki. Utazásai során bejárta Olaszországot, Németországot s a régi Ausztriát. Az összeomláskor visszavonult birtokára s ott gazdálkodott. Zala vármegye közéletében és gazdasági ügyeiben tevékeny szerepet játszik. Megyebizottsági tag és tagja a vármegye közigazgatási bizottságának. Másodízben tagja a magyar törvényhozásnak. A zalaszentgróti kerület, mint 1927 februárban, most is egyhangú választással küldte be a képviselőházba, hol az elmúlt országgyűlés alatt sokat foglalkozott gazdasági és birtokpolitikával, közigazgatási kérdésekkel és többízben nagy szeretettel szállt síkra az ország természeti kincseinek védelmében, különösen a Dunántúl vulkánikus hegyeinek a megmentését sürgette. Helyettes elnöke a földművelésügyi bizottságnak, tagja a közigazgatási és a véderőbizottságnak.