1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Vitéz Görgey József - Dr. Gratz Gusztáv

156 ság működésében, később több háborús központ elnöke volt. Tevékeny és vezető tagja volt a Középeurópai Gazdasági Egyesületnek, valamint a német-magyar-osztrák gazdasági szövetségnek. 1917 elején Tisza István gróf ajánlatára a közös hadügyminisztériumba nevezték ki, ahol osztályfőnöki minőségben a gazdasági és kereskedelempolitikai ügyek vezetését vette át. 1918 júliusában az Esterházy-kormányban pénzügyminiszter lett és ezt az állását akkor is megtartotta, amikor 1918 augusztusában Wekerle Sándor vette át a kormány vezetését. 1918 szeptemberében, a közelgő béketárgyalásokra való tekintettel, lemondott pénzügyminiszteri tisztjéről — amely alkalommal titkos tanácsossá nevezték ki — és újból elvállalta a külügyminisztérium gazdasági osztályának vezetését. Ebben a minőségben résztvett a breszt-litovszki és bukaresti béketárgyalásokon. A béketárgyalások körül kifejtett működése elismeréséül kapta meg a Lipót-rend hadiékítményes nagykeresztjét, majd később az I. oszt. magyar polgári érdemkeresztet. Ezenkívül megkapta a III. oszt. magyar vöröskereszt érdemkeresztet, a III. oszt. porosz vörös-sas rendet, a német vaskeresztet és a bajor Lajos király érdemkeresztet. A külügyminisztérium gazdasági osztályának vezetését az összeomlásig megtartotta. A kommün alatt élénk részt vett a bécsi ellenforradalmi bizottság működésében. A kommunizmus bukása után, 1919 októberében Magyarország bécsi követe lett. 1921 januárban a Teleki-kormányban elvállalta a külügyi tárcát. Ebben a minőségben Teleki gróffal együtt a brucki tárgyalásokban először tett kísérletet arra, hogy Magyarországnak szomszédjaihoz való viszonya normális alapokra kerüljön. Károly király váratlan húsvéti visszatérésével kapcsolatos események folytán 1921 áprilisában lemondott, mire Károly király őt bízta meg azoknak a közvetítő tárgyalásoknak vezetésével, amelytől visszatérésének lehetővé tételét remélte. Amikor ezek a tárgyalások nem vezettek eredményre és Károly király másodszor is visszatért Magyarországba, azok közé tartozott, kik a leghatározottabban állottak a király oldala mellé. A király (kíséretében Tatán 1921 októberében letartóztatták. Tízheti fogság után szabadlábra helyezték és az ellene indított eljárásnak pertörléssel vetettek véget. Ettől kezdve az aktív politikától visszavonult, de sokoldalú tevékenységet folytatott ezután is. Kongresszusokon, de magánmeghívásokra is különböző külföldi városokban (Bécs, Berlin, Drezda, Brüsszel, Stockholm, Amszterdam, Paris, London, Newyork, Boston, Csikágó stb.) német, angol és francia nyelven előadásokat tartott Magyarország politikai és gazdasági problémáiról. Folyóiratokban és lapokban gyakran írt cikkeket és értekezéseket magyar ügyekről. Évek óta ő képviseli a magyar gazdasági érdekeltséget a Nemzetközi Kereskedelmi Kamarában. E minőségében tevékeny módon vesz részt abban a mozgalomban, amely új gazdasági alakulások létesítésével és új kereskedelempolitikai elvek érvényesítésével törekszik a világgazdasági helyzetet megjavítani és Magyarország agrártermékeinek elhelyezését biztosítani. Elnöke a középeurópai intézetnek, amely az idevágó kérdések tanulmányozását tűzte