1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Fáy István

137 tikusokal. Az első országgyűlésben is a budapestkörnyóki kerület egyik képviselője volt. Nagy harcot vívott a forgalmiadó leszállításáért s egyik megindítója volt annak a mozgalomnak, amely a Társadalombiztosító Intézet létrehozása ellen irányult. A hadifoglyok hazahozatala érdekében nem egy hatásos interpellációt mondott. Általában főként pénzügyi és adóügyi kérdésekkel foglalkozott s többízen hívta fel a pénzügyminiszter figyelmét kíméletlen adóvégrehajtásokra, ő hívta fel elsőízben a nyilvánosság előtt a figyelmet a népjóléti minisztériumban történt szabálytalanságokra. Parlamenti felszólalása, amelynek során részletes adatokkal szolgált, sokáig foglalkoztatta a közvéleményt. Széleskörű publicisztikai tevékenysége mellett irodalmi munkásságot is folytat. Nagyobb munkáinak címe: A Deési—Lukács-per; Oroszország pusztulása a bolseviki uralom alatt; Orosz pokol; Pétervár; A bolseviki világpropaganda módszerei, eszközei és eredményei; Hat ló negyven ember; Ezer ember asszony nélkül. Az új országgyűlésben is a budapestkörnyéki kerületet képviseli, ahol az egyesült szabadelvű és demokrata ellenzék listavezetőjeként jutott mandátumhoz. Tagja a pénzügyi bizottságnak. Dr Fáy István (Feled, egységespárt) 1887-ben született a gömörmegyei Zádorházán. Katolikus, nős. Atyja földbirtokos és országgyűlési képviselő volt. Gimnáziumi tanulmányait a budapesti piarista és a rimaszombati protestáns főgimnáziumban, jogi tanulmányait pedig a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, ahol 1905-ben szerezte meg a jogtudományi doktorátust. 1910-toen, mint vármegyei aljegyző, Gömör vármegye szolgálatába lépett. 1917-foen másodfőjegyző lett. A háború alatt a cs. és kir. 2. huszárezred kötelékében szolgált és 42 hónapot töltött az orosz, román és olasz harctéren. Az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért megkapta a katonai érdemkereszt III. osztályát, az ezüst és bronz signum laudist, a II. osztályú ezüst vitézségi érmet és a Károly-csapatkeresztet. 1919 júliusában belépett Szegeden a nemzeti hadseregbe és annak tagja volt 1919 decemberéig. 1920-ban Gömör és Kishont vármegye alispáni hivatalát vezette alispánhelyettesi minőségben egészen 1921. év elejéig. 1926-ban országgyűlési választásokon a gömörmegyei feledi kerület választotta meg egyhangúlag képviselőjévé s főként a bizottságokban fejtett ki értékes munkásságot. Régi kerülete küldötte a képviselőházba ismét egyhangú mandátummal. Tagja a közigazgatási és a naplóbíráló bizottságnak.