1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Erődi-Harrach Tihamér

128 Kristóf élete. Tíz éven át alelnöke volt a hódmezővásárhelyi Kaszinó Egyesületnek, több olvasókörnek, s a Kereskedő Ifjak Egyesületének is. 1906-ban a munkapárt programjával Hódmezővásárhelyen jelöltséget vállalt, de kisebbségben maradt. A román megszállás után az Emich-párt elnöke lett. Megalakulásakor csatlakozott az egységespárthoz, amelynek megválasztásáig ügyvezető elnöke volt. Mayer János földművelésügyi miniszter lemondása után jutott mandátumhoz, mint második jelölt, az egységespárt listáján. Elsőízben tagja a törvényhozásnak. Dr Erődi-Harrach Tihamér (Tiszaföldvár, egységespárt) 1885-ben született Fiúméban. Ifjabbik fia Erődi-Harraoh Béla dr, nyűg. tankerületi főigazgatónak, Nős, római katolikus, ügyvéd, kormányfőtanácsos. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Berlinben végezte el. A heidelbergi egyetemen is hallgatott jogi és közgazdasági előadásokat. Berlini egyetemi évei alatt két féléven át tagja volt Liszt büntetőjogi, Brunner és Giercke jogtörténeti szemináriumának. Budapesti egyetemi hallgató korában vezetőszerepet vitt a Joghallgatókat Segítő Egyesületben s tevékenyen közreműködött a szegény sorsú joghallgatók segélyezésében és gondozásában. Egyideig ügyvédjelölti gyakorlatot folytatott, majd a bíróság szolgálatába lépett és ügyvédi oklevelet szerzett. 1915-ben kilépett az igazságügyi szolgálatból, azóta ügyvédi gyakorlatot folytat és gazdálkodással foglalkozik. A budapesti Ügyvédi Kamarának harmadízben megválasztott választmányi tagja. Jász-Nagykún-Szolnok vármegye tb. tisztifőügyésze. A Magyar Földrajzi Társaság és az Országos Magyar Képzőművészeti Társaság ügyésze. Kerülete több társadalmi egyesületének tiszteletbeli tagja, a Tiszaföldvári Horthy Szabolcs Kaszinó elnöke. A világháború alatt Vöröskereszt kisegítő hadikórházat létesített s annak vezetője volt. E működéseért kitüntetésben is részesült. A kommün alatt atyjával és fivérével együtt, mint túszt letartóztatták. Élénk munkásságot fejt ki a jogi szakirodalomban, a Jogtudományi Közlönybe és a Magyar Társadalomtudományi Szemlébe sok cikket írt. Több cikke jelent meg különböző napilapokban is. A Magyar Jogászegyletnek jegyzője, a Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület magyar csoportjának titkára volt. Főleg a börtönügy, a karitatív intézmények és elsősorban a patronázs-kérdések foglalkoztatták. 1908 óta intenzíven résztvett Balogh Jenő mellett a magyar patronázs-ügy megszervezésében és gyakorlati munkájában. Titkára volt a Katolikus Patronázs-Egyesületnek, most védnöke. A magyar kormány megbízásából 1912-ben hosszabb tanulmányúton volt Belgiumban, ahol a börtönügyet, a csavargóügyet és a javítónevelés ügyét tanulmányozta. Kora gyermek-