1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dinich Ödön

120 Amikor Kállay Tibor megkezdte a fővárosban az egységespárt szervezését, csatlakozott ehhez a párthoz s 1926-ban az egységespárt listáján a főváros északi kerületében mandátumot kapott. Az első országgyűlésnek egyik igen munkás tagja volt, főként az igazságügyi bizottságban, s az igazságügyi törvényjavaslatok tárgyalása során fejtett ki értékes munkásságot. Kiváló szónok, beszédeit pártkülönbség nélkül mindig általános elismeréssel fogadták. Társelnöke az Országos Iparosszövetségnek, elnöke a Budapesti Ügyvédi Körnek, alelnöke a Polgári Egység Klubjának. 1923 óta tagja a Kúria ügyvédi tanácsának. Társelnöke az Erzsébetvárosi Körnek, elnöke a Vívó és Atlétikai Klubnak, társelnöke a Magyar Országos Tornász-Szövetségnek. Hoszszú idők óta széleskörű publicisztikai tevékenységet folytat, a fővárosi lapokban és a szaklapokban igen sok jogi, politikai és társadalmi vonatkozású cikke jelent meg. Tagja az igazságügyi és közjogi, valamint a mentelmi bizottságnak. Dinich Ödön (Ráckeve, független kisgazdapárt) 1885-ben született a somogymegyei Szülök községben. Római katolikus, nős, okleveles középiskolai testnevelési tanár. 1906tól 1910-ig a pécsi állami főreáliskola tanára volt, ekkor Bárczy István polgármester a főváros szolgálatába hívta, s 1914-ig a főváros főreáliskoláiban tanított. Egyik megalapítója a magyar cserkészmozgalomnak, aktív sportember. Az első magyar filmrendező volt, több filmjét játszották is. Főleg külföldi filmgyáraknak dolgozott. A háborúban két ízben megsebesült, s több vitézségi érmet szerzett. Az októberi forradalom előtt kapott elsőízben politikai megbízást, amikor Friedrich István a csehek elleni politikai, propaganda megszervezését bízta rá, mint a hadügyi kormány megbízottjára. Megbízatásáról azonban elvi különbségek miatt lemondott. A bolsevizmus idején halálra ítélték s a kivégzéstől a kommunista uralom bukása mentette csak meg. Egyik megalapítója volt a keresztény nemzeti pártnak, a propaganda minisztérium felállításakor pedig, mint annak egyik osztályvezetője, megszervezte a filmpropagandát. Később a miniszterelnökségen, majd a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban teljesített szolgálatot, mint a filmügyek országos előadója. A ráekevei kerület 1922-ben ellenzéki programmal választotta meg elsőízben képviselőjévé. Két év után belépett az egységespártba. 19264>an újból jelöltséget vállalt a ráckevei kerületben, de kisebbségben maradt. 1931-ben mint pártonkívüli kapott mandátumot s 1931 októberében csatlakozott a független kisgazdapárthoz. Tagja a gazdasági bizottságnak, a közoktatásügyi, valamint a társadalompolitikai bizottságnak.