1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Bud János

109 sági talpraállítása körül szerzett érdemeinek elismeréséül az I. osztályú magyar érdemkereszttel tüntette ki. 1925-hen időközi választáson a rétsági kerület választotta meg, 1926-ban pedig Békéscsabán is mandátumot kapott. A gazdasági helyzet javulásával első teendője a közterheik csökkentése volt. 1927-^ben nagy vita után emelte törvényerőre a Ház adócsökkentési javaslatát, később a biztosítási novellát, majd 1928 elején a magántartázások valorizációjáról szóló javaslatát. A svéd gyufatröszttel kötött szerződés alapján jelentékeny kölcsönt szerzett az országnak, majd megszerezte a népszövetség hozzájárulását a népszövetségi kölcsön utolsó részletének beruházásokra való felszabadításához. Széleskörű beruházási programot állított fel, ezt azonban csak részben hajtotta végre, mert 1928 szeptemberében megvált a pénzügyminisztériumtól s ugyanakkor, mint tárcanélküli miniszter, a közgazdasági minisztérium élére állott. A minisztertanácsban néhai Vass József, az akkori helyettes miniszterelnök, méltatta az ország pénzügyi konszolidációjának és hitelének visszaszerzése körül szerzett érdemeit. A közgazdasági minisztérium élén, amelyet a kormány azért állított fel, hogy a gazdaságpolitikának egységes irányítása legyen, rokonszenvvel látta a magyar gazdasági élet, de nem sokáig működött ebben az ügykörben, mert 1929 augusztusában, Hermann Miksa lemondása után, a kereskedelemügyi tárca élére került. A világgazdasági válság ekkor már egyre erősebben éreztette hatását az országban is s egyre fokozódott a munkanélküliség. Ezért jelentős út- és hídépítési programot dolgozott ki, amelyet részben meg is valósított. Minisztersége alatt épült ki a budapest—bécsi autóút, a balatoni körút, a miskolc—lillafüred—egri műút; az ő nevéhez fűződik a dunaföldvári Duna-híd megépítése s ő kezdeményezte a balsai Tisza-híd építését is. Működésének utolsó félévében szavazta meg a törvényhozás az energiatörvényt, később az iparfejlesztési törvényt is. Sokat fáradozott a kereskedelempolitikai hálózat kiépítésén s több mélyreható reformtervet dolgozott ki; ezeket azonban már nem valósíthatta meg. Az időközben rendkívül súlyosbodó gazdasági helyzet Bethlen István gróf kormányát visszavonulásra késztette s a Bethlen-kormány lemondásakor, 1931 augusztus 19-én, hétévi miniszterség után vált meg a kereskedelemügyi tárcától. Közpályája során sokszor részesült kitüntetésben. Széleskörű szakirodalmi tevékenységre tekint vissza. Nagyobb munkái: A Magyar Szent Korona országainak bűnügyi statisztikája (1904—1908); Magyarország népességének foglalkozása; Bűnügyi statisztikánk reformja (1907); Népünk halandósága és élettartama (1907); A munkanélküliség statisztikája Magyarországon (1910); Az elválások alakulása hazánkban (1911); A koncentráció a gazdaságtársadalmi életben (1911); A gyermekmunka hazánkban és a külföldön (1912); Bűnügyi statisztikánk és kriminalisztikánk iránya. Az új országgyűlésben Békéscsaba mandátumával foglal helyet. Régi kerülete az 1931. évi nyári választás során több mint négyezer szótöbbséggel választotta meg.