1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Brandt Vilmos

105 tották a kassai fogházban. A kommunizmus bukása után Borsod vármegye föispán^kormánybiztosa lett. Erről az 'állásáról 1920-ban mondott le, mikor a mezőcsáti kerület kisgazdapárti programmal képviselővé választotta. Az első nemzetgyűlésnek elejétől fogva alelnöke i több bizottságnak tagja volt. Számos közgazdasági cikket írt a vidéki és budapesti lapokba. A mezőkeresztesi református egyházmegye főgondnoka, a Tisza-Jobbparti Mezőgazdasági Kamara elnöke. Örökös tagja Borsod vármegye törvényhatósági bizottságának, elnöke a vármegyei gazdasági bizottságnak. Alelnöke az egységesp'ártnak s elnöke a borsodvármegyei kisgazda- és földmüvespártnak. A második nemzetgyűlésbe, valamint 1926-ban a képviselőházba a mezőkeresztesi kerület küldötte be egységespárti programmal. Elnöke volt a közigazgatási bizottságnak. Főként közigazgatási kérdésekkel foglalkozott s többízben sürgette a közmunkaváltság kérdésének rendezését. Az új országgyűlésbe ugyancsak a mezőkeresztesi kerület küldötte be ismét egyhangú mandátummal. Elnöke a közigazgatási bizottságnak, tagja a földművelésügyi bizottságnak. Brandt Vilmos — (Törökszentmiklós, egységespárt) 1888-ban Dénesen született. Református, nős, ny. főispán. A középiskolát Kolozsvárott végezte a református főgimnáziumban, jogi tanulmányait pedig a pozsonyi egyetemen. Tanulmányainak befejezése után a közigazgatás szolgálatába lépett s 1910 augusztusában Szilágy vármegyében mint gyakornok kezdte meg működését. 1910-ben vármegyei aljegyző, 1912-ben szolgabíró volt Zilahon, 1919 januárjában pedig mint főszolgabíró működött ugyanott. Az oláh megszállás idején a bevonuló oláh csapatok súlyosan bántalmazták. 1919 februárjában, amikor a székely-hadosztály Zilahot visszafoglalta, az újból támadó oláh csapatok elől menekülni volt kénytelen. Az elszenvedett bántalmazások miatt hosszú ideig betegeskedett. 1921 februárjában Békés vármegye főispánjává nevezték ki, 1924-től 1927-ig pedig különleges megbízatással, mint összekötő főispán teljesített a belügyminisztériumban szolgálatot. Anyanyelvén kívül román és német nyelven beszél s élénk szerepet visz Szolnok vármegye közéletében. Választókerülete minden társadalmi egyesületében előkelő szerepet tölt be, jórészüknek elnöke vagy tiszteletbeli elnöke. A politikai életbe 1927 novemberében kapcsolódott, amikor a törökszentmiklósi kerület Horánszky Dezső halála után időközi választás során az egységespárt programjával nagy szótöbbséggel képviselőjévé választotta. Az elmúlt ciklusban főként a bizottságokban fejtett ki élénk munkásságot, elsősorban közigazgatási és köz-