1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Zeőke Antal - Gróf Zichy János

293 alakult később a keresztényszocialista párttal való fúzió következtében a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt, amelynek ma is egyik vezére. Az első országgyűlésben leginkább közjogi, külügyi, pénzügyi és a bírói kart érdeklő kérdésekben szólalt fel. Beszédeit mindig általános figyelemmel fogadták. Az 1930-ban lezajlott községi választások során pártja 72 mandátummal ismét megtartotta fölényét. Helyettes elnöke a közjogi bizottságnak. Tagja az igazságügyi, a közigazgatási, a külügyi és a pénzügyi bizottságnak. Dr Zeőke Antal (Gyónna, egységespárt) 1884-ben született Csíkszeredán, Római katolikus, nős, földművelésügyi osztálytanácsos. Az államtudományi doktori diploma megszerzése után letette az államszámviteli vizsgát is. Előbb a Postatakarékpénztár budapesti központjának tisztviselője volt, majd a földművelésügyi minisztériumba nevezték ki fogalmazónak. Amikor nagyatádi Szabó István 1918 őszén miniszter lett, őt vette maga mellé titkárnak s titkára maradt mindaddig, míg képviselőnek meg nem választották. Mindkét nemzetgyűlésnek tagja volt. Békés vármegye törvényhatóságának választott tagja. Kondoros és Zagyvarékás díszpolgára. Gyoma község a vasúttól délre fekvő részét — érdemei elismeréséül — az eddigi Besenyőszeg helyett Zeőke-^telepnek nevezte el. A Békésmegyei Kisgazdák Egyesületének társelnöke, több körnek és egyesületnek elnöke, díszelnöke. Kerülete most negyedszer választotta meg. Tagja a közgazdasági és közlekedésügyi bizottságnak. Gróf Zichy János (Adony, keresztény gazdasági párt) 1868-ban született Nagylángon. Római katolikus, nős, belső titkos tanácsos, nyugalmazott vallás- és közoktatásügyi miniszter. Budapesten, 1892-ben szerezte meg az államtudományi doktori diplomát, 1893-ban Fehér vármegye tiszteletbeli aljegyzője volt, 1894ben a cenzus alapján főrendiházi tag lett, s ekkor megvált a közigazgatási pályától. 1896 óta képviselő. Az 1896—1901. országgyűlésen a zurányi kerületet képviselte, 1901-től pedig a szabadbárándi kerületet. Éveken át volt az országgyűlési néppárt elnöke és fontosabb kérdésekben hivatalos szónoka. 1903-ban a pártelnökségről lemondott, mert nem helyeselte