1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

Felsőház tagjai - X. Szervezetek és intézmények választottjai - 19. Zeneművészeti Főiskola - szalatnyai Hubay Jenő dr.

mindenütt hosszabb időt töltött. 1896 tavaszán hazatérve a Pesti Napló művészeti rovatának vezetője lett, ez év augusztusában átment a Budapesti Naplóhoz, majd az év végén az Uj Idők munkatársa lett. Nagyon sok művészeti cikke jelent meg itt, de önálló munkái is vannak, így 1904-ben jelent meg „Kis könyv a művészetről", 1906-ban ,.A képírás ujabb irányai"', 1909-ben ,,A képzőművészetek történeti és technikai fejlődése"'. 1902-ben megindította a „Művészet" cimü művészeti folyóiratot, de az „Uj Idők"-ben később is jelentek meg cikkei. 1914-ben a képzőművészeti főiskolához rendes tanárrá nevezték ki, ahol 1920-ban Szinyey Merse Pál halála után megbízást kapott a Képzőművészeti Főiskola reformja keresztülvitelére. A Főiskolának 1921 — 1922-ben rektora volt. Munkásságát ezután is folytatta ,,A táblabíró világ művészete" 4 kötet, „Madarász Viktor élete és müvei", „A művészeti Lexikon" (1927) ujabb nagy munkái. Munkássága elismeréséül 1927 február 5-én a Kisfaludy-Társaság tagjává választotta. 19. ZENEMŰVÉSZETI FŐISKOLA. SZALATNYAI HUBAY JENŐ DR. Budapesten született 1858 szeptember 15-én. Atyja Huber Károly ekkor a Nemzeti Színház karmestere volt. Már gyermekkorában kitűnt nagy zenei érzéke s 12 éves korában csodagyermek, hírében állott. A budapesti IV. ker. reáliskolában kezdte középiskolai tanulmányait. Zenei tanulmányainak fejlesztése végett már 1873-ban Berlinben találjuk s ott Joachim József hires hegedűművésznek 3 éven át volt tanítványa. Itt fejezte be középiskolai tanulmányait is a Braun-féle magángimnáziumban. Hazatérve 1876-ban az első (szegedi) országos zeneünnep hangversenyén szerepelt. Több kisebb, de főként társaságokban adott hangverseny után külföldre ment főként azért, mert kedvenc eszméjének a magyar műdal zenei kultiválásán nem lehetett nálunk akkor tere. 1878 májusban érkezett Parisba minden segítség nélkülEgyes künnt lakó magyarok segítették törekvéseiben, míg eljutott Viéuxtempshoz, a nagy hegedűművészhez, aki azután második mestere lett. Itt már több szerzeményével is sikert aratott s főként Aggházyval együtt hangversenyeket adott. Eljutott Munfcácsyhoz s a francia társadalom előkelőségeihez. A francia zenei 137