1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

Felsőház tagjai - VIII. Örökös jogú főrendek választottjai - taktaharkányi Harkányi János báró - pallini Inkei József báró

TAKTAHARKÁNYI HARKÁNYI JÁNOS BÁRÓ 1859 április 6-án Budapesten született mint a bárói rangot nyert Frigyes fia. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, majd hallgatója lett a hohenheimi gazdasági intézetnek, később a hallei egyetemnek. Önkéntesi évét az 5. sz. huszárezredben leszolgálván, hadnagy lett. 1882-ben átvette a család zemplénmegyei kiterjedt birtokait s a megyei törvényhatósági életben vett részt. Sok vállalat igazgatósági tagja lett. 1896-ban a facseti kerület (Krassó-Szörény vm) szabadelvű programmal képviselővé választotta s az 1901-iki választások alkalmával régi kerülete újra megválasztotta. A Magyar Cukoripar R.-T. igazgatója lévén, 1902-ben az összeférhetetleuségí törvény értelmében képviselői állásáról lemondott s a főrendiház tagja lett. Kiváló szerepet vitt a gyakorlati mezőgazdaság és ipar terén, igy az Orsz, Ipartanácsban is. 1913 július 14-én kereskedelemügyi miniszterré neveztetett ki. Augusztus 9-én a torontálszentmiklósi kerület képviselője lett. 1917 június 15-én mentették fel a minisztérium vezése alól. V. b. t. t, I. oszt. polgári hadierdemkereszt és I. oszt. vaskoronarend tulajdonosa. Résztvesz a fővárosi társadalmi életben s egyes gazdasági vállalatok életében. Alelnöke a Magyar Altalános Hitelbanknak, igazg. tagja az Első Magyar Altalános Biztosító-Társaságnak. Hosszú ideje fejt ki tevékenységet az Orsz. Közlekedési Bizottságnál. A főrangú családok a felsőház tagjává választották. PALLINI INKEI JÓZSEF BÁRÓ. 1871 május 15-én Budapesten született mint István báró nagybirtokos fia. Jogi tanulmányait Budapesten befejezvén, Somogymegye szolgálatába lépett. Kaposváron központi aljegyző lett. Ezután 6 éven keresztül Csurgón működött, mint tiszteletbeli főszolgabíró. 1895 óta csurgói birtokán gazdálkodik, ekkor kapta atyja törvényes utódaival együtt a bárói méltóságot. 1901-ben a csurgói kerület országgyűlési képviselővé választotta szabadelvüpárti programmal. Az 1904 november 18-iki események után kilépett a pártból s mint disszidenst 1905-ben és 1906-ban régi kerülete újra megválasztotta. 1910-ben már nem lépett fel s az óta iharosberényi birtokán gazdálkodik. Irt dalokat s azokat zenésítette „Magyar Nóták" cimen 10 füzetben. 1908-ban kapta meg a kamarási méltóságot. A Fonciére Általános Biztosító Intézetnek hosszú időn át választmányi tagja, az Urlovasok Szövetkezete igazgatóságának vezetője volt. 62