1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

A képviselőház tagjai - Prakatur Tamás dr. - tótprónai és blatniczai Prónay György báró

PRAKATUR TAMÁS DR. 1879-ben Dályok községben (Baranyamegye) szülelett. Miután jogi tanulmányait Budapesten elvégezte Mohácson ügyvédi irodát nyitott s a sokác lakosság körében hamarosan népszerű lett. Tagja volt Baranyamegye törvényhatósági bizottságának s a szerb megszállás idején nagy szerephez jutott. Öt akarták felhasználni a sokác lakosság megnyerésére, de kitartott a nemzeti eszme mellett a magyarság érdekében és ezért börtönbe került. Nagynehezen kiszabadult négy és félhónapi fogság után s átjött magyar területre. Itt a lakosság szervezésével tűnt fel. A szerb kivonulás után a megye kormánybiztos főispánja lett s egészen 1921 szeptember 30-ig töltötte be a főispáni méltóságot. Ekkor a mohácsi kerület kisgazdapárti programmal képviselővé választotta. A Faluszövetség, a Baranyai Gazdabank, az egyházközségi szervezkedés, a baranyai ármentesitő társulati ügyek intézésében évek hosszú sora óta tevékeny szerepet visz. A Tisza Dunavölgyi Társulatnak az alsódunai érdekeltség részéről póttagja, Mohács uj városházának felépítése nagyrészt az ő agilitásának köszönhető. Az 1926 decemberi képviselőválasztásokon a mohácsi kerület egységespárti programmal képviselővé választotta. TÓTPRÓNAI ÉS BLATNICZAI PRÓNAY GYÖRGY BÁRÓ. Tápiósápon (Pestmegye) 1887 március 21-én született ősrégi főúri családból, mely ugy a politikai, mint az ág. ev. egyház életében nagy szerepet vitt. Középiskolai tanulmányait Késmárkon elvégezve, a budapesti egyetem jogi karának hallgatója lett. Hallgatta a müncheni technikai főiskolát is. 1910-ben a budapesti egyetemen államtudományi doktorrá avatták s Frigyes főherceg uradalmain gazdasági gyakorlatot szerzett. Ezután beutazta Németországot, Hollandiát, Dániát, Svédországot és Norvégiát. Hazatérve gazdálkodni kezdett, majd 1914 júliusban bevonult katonai szolgálatra. A przemysli vár elestével ő is orosz fogságba került. Szibériába jutott, honnan 1918 áprilisban megszökött és hazajött. Ácsai (Pestmegye) birtokán kezdett gazdálkodni s résztvett Pestmegye tőrvényhatósági életében is. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület s az Országos Gazdaszövetség igazgató-választmányának tagja lett s agrár 20 305