1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

A képviselőház tagjai - Berki Gyula dr.

BERKI GYULA DR. 1884-ben a baranyamegyei Szalántán született. Atyja ref. lelkész volt. Középiskolai tanulmányait Nagyenyeden, a jogit Budapesten és Kolozsvárott végezte. Jogi doktorrá avattatott. Ezntán Hollandiában és Németországban tanulmányutat tett. Korán kezdett gazdasági, jogi, kereskedelmi tanulmányokkal foglalkozni és cikkeket irni. 1896-ban a magyar mezőgazdasági munkáskérdésről egy nagyobb tanulmányt adott ki „A mező­gazdasági munkások helyzetéről" cimen, de irt a vármegyei közigazgatási reformról is. 1907-ben gazdálkodni kezdett s Baranyamegye törvényhatósági életében vitt szerepet, mint a törvényhatósági bizottság s az állandó választmány tagja. Szá­mos kulturális és társadalmi alkotással tette a nevét ismertté. Mint a siklósi takarékpénztár s a drávavölgyi vasút igazgatósá­gának tagja s a Keresztény Nőegylet titkára visz szerepet a közéletben. Hosszú ideig mint tiszteletbeli szolgabíró is tevé­kenykedett. A kisgazdapárt 1918 május 12-iki nagygyűlésén a párt földbirtokreform javaslatának előadója volt. A szerb meg­szállás idején ő vezette azokat, akik tiltakoztak a szerb meg­szállás kérése ellen, ezért a bevonuló szerbek fogságba vetették, Mitrovicára internálták s csak 3 hét múlva engedték ki, a ha­tárra toloncolták s megtiltották a szerb határ átlépését. Lelkes hive volt Szabó Istvánnak, a kisgazgazdapárt alapitójának s az ö oldala mellett sokáig volt a pártnak titkára. Mikor nagyatádi Szabó pártja beolvadt a Rubinek pártjába, a kisgazdapártnak igazgatója lett s a szervezkedésben kivette a részét. 1920 június­ban a biharnagyszalontai kerület kisgazdapárti programmal kép­viselővé választotta. A nemzetgyűlésnek egyik jegyzője volt s a párt egyik legexponálíabb tagja. 1922-ben régi kerülete újra megválasztotta s mint Bethlen István gróf hive az ülések szor­galmas látogatója s a Ház egyik legtevékenyebb tagja volt. 1923-ban megkapta a kormányfőtanácsosi méltóságot. Hosszú időn át tagja volt a Drávavölgyi Vasút R.-T.-nak s alakulása óta lelke a Borértékesitő és Szeszfőző Szövetkezetnek. A felső­baranyai ref. egyház gondnoka. Az 1926 decemberi választások alkalmával a sarkadi kerület újra őt tüntette ki bizalmával. Az egységespárt tagja, a Ház 1927 január 31-iki ülésén jegyzőjévé választotta. 191

Next

/
Oldalképek
Tartalom