1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

Felsőház tagjai - IX. Törvényhatóságok - b) Vármegyék választottjai - brezovai és egerfarmosi Brezovay László dr. - kiscsoltói, balassagyarmati és kékkői Ragályi-Balassa Ferenc báró - lőgérpatonyi Hervay István

BREZOVAI ÉS EGERFARMOSI BREZOVAY LÁSZLÓ DR. 1864 április 18-án született Egerfarmoson (Borsod vm.) régi birtokos családból. Középiskolai és jogi tanulmányait Budapesten végezte s itt avatták jogi doktorrá. Onkéntesi évét leszolgálván tartalékos huszárhadnagy lett. Ekkor a honvédelmi minisztériumba segédfogalmazónak neveztetett ki s 15 éves közszolgálat után, mint titkár vonult nyugalomba s azóta egeresfarmosi birtokán gazdálkodik. 1901-ben a mezőkövesdi kerület szabadéivüpárti programmal képviselőjévé választotta. 1905-ben kimaradt a Házból. Ezen idő óta egerfarmosi birtokán gazdálkodik s Borsodmegye életében és a társadalmi életben visz szerepet. Borsodmegye törvényhatósága 1927 fjanuár 10-én a felsőház tagjává választotta. KISCSOLTÓI, BALASSAGYARMATI ÉS KÉKKŐI RAGÁLYI-BALASSA FERENC BÁRÓ. 1864 szept 15-én született Ragály községben (Gömőr vm.) mint a régi magyar nemesi csatádból származó Ragályi Gyula és szendrői Török Hermin fia. Tanulmányait Wíenben, a *svájci Neveyben s Budapesten végezvén gazdálkodni kezdett ősi birtokán. 1891 április 26-án nőül vette Balassa Emma bárónőt. 1902 május 11-én Őfelsége a bárói méltósággal s a Ragályi és báró Balassa kettős név használatával tüntette ki. Gömörmegye közéletében s a ref. egyházi ügyekben nagy szerepet visz. A gömörtornai ref. egyházmegye gondnoka. Állandóan ragályi birtokán él, hol igen értékes fegyvergyűjteménye s nagy családi levéltára van. Nagyobb birtoka van Trizs és Alsószuha községekben is, valamint Zemplén és Hajdumegyében. Gömörmegyének Borsodmegyével egyesitett törvényhatósága 1927 január 10-én a felsőház tagjává választotta. CSANÁD, TORONTÁL, ARAD: LŐGÉRPATONYI HERVAY ISTVÁN. Született 1862 január 14-én Battonyán régi magyar nemesi családból. Aradon végezte gimnáziumi, Budapesten jogi tanulmányait. 1883-ban lépett Csanádmegye szolgálatába. Itt előhaladva, 1888-ban a megye aljegyzője, 1901-ben főjegyzője 84