1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

Felsőház tagjai - IX. Törvényhatóságok - b) Vármegyék választottjai - bessenyöi és örvendi Beöthy László

váradi egyházmegye csonkamagyarországi részének kormányzá­sával bízatott meg, kinevezték püspöki helynöknek is, székhelyül Gyulát (Békés vm.) jelölvén meg. Békésmegye törvényhatósági bizottságának is tagja lett; gr. Széchényi püspök elhalálozása után 1924-ben lemondott a püspöki helynöki méltóságról s mint pápai prelátus, középszolnoki főesperes, hollóthoi cimz. prépost s az egyházmegyei fiókalapitványi pénztár kezelője Gyulán él. Békésinegye törvényhatósági bizottsága 1927 január 10-én a felsóház póttagjává választotta. Ambrus Sándor 1927 május 9-én bekövetkezett halála után tagja lett a felsőháznak. BIHAR : BESSENYÖI ÉS ÖRVENDI BEÖTHY LÁSZLÓ. A biharmegyei Hencidán született 1860 június 4-én. Ré­szint Nagyváradon, részint Pozsonyban tanult, majd a budapesti egyetemen jogot hallgatott Két évig taoulmányuton volt Paris­ban, Berlinben és Wíenben s hazatérte után 1885-ben mint aljegyző Biharmegye szolgálatába lépett. 1890 május 9-én az élesdi kerület szabadelvű programmal képviselőjévé választotta s 1892-ben újra elnyerte régi kerülete megbízólevelét, de ő a vármegye embere maradt. 1893-ban Biharmegye és Nagyvárad város főispánjává neveztetett ki s méltóságát 12 évig töltötte be. Erdemei elismeréséül a Lípótrend lovagkeresztjét kapta­Az 1910-iki képviselőválasztások alkalmával a Biharmegyei hosszupályi kerület munkapárti programmal képviselőjévé válasz­totta. 1911 október 18-án kereskedelemügyi miniszterré nevez­tetett ki s Lukács László kormányának mindvégig tagja maradt. 1913 június 13-án mentette fel Őfelsége a miniszteri méltóság viselése alól sav. b/t. tanácsosi cimet és az I. oszt. vaskorona­rendet kapta. Mint képviselő továbbra is tagja volt a Háznak s Tisza baráti köréhez tartozott. Elnöke volt a Biharmegyei és Nagyváradi Régészeti és Történelmi Egyletnek is. Az 1918-iki összeomlás után csak a Tisza István-Társaskör életében s gaz­dasága kezelésében vett részt. Nagy feltűnést keltett az úgy­nevezett frankügy politikai hullámzása idején a Budapest Hír­lapban 1926 február 11-én megjelent vezércikke, melyben fel­hívta a Belhlen kormányt, hogy az ország érdekében maradjon a helyén. 1927 januárban Biharmegye a felsőház tagjává vá­lasztotta. Thaly Ferenc lemondása után a felsőház tagjai 1927 márciusban a Ház alelnöki tisztére emelték. 82

Next

/
Oldalképek
Tartalom