1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

Felsőház tagjai - IX. Törvényhatóságok - a) Városok választottjai - Töpler Kálmán dr.

csoportjának s a Nemzetközi parlamenti kereskedelmi konferencia magyar csoportjának. Mint a pécsi ág. ev. egyház presbytere, elnöke az egyházmegye pénzügyi bizottságának és tagja a dunántúli egyházkerület pénzügyi bizottságának is. Közgazdasági vonatkozású tisztségei közül az Első Pécsi Bőrgyár R.-T.-nak, a ,,Sopiana'" Gépgyár- és Vasöntöde R.-T.-nak és a Szállítmányozási és Kereskedelmi R.-T.nak elnöki tiszte figyelemreméltó Pécsett. Ezenfelül még számos pénzintézetnek és vállalatnak igazgatósági tagja, igy a somogymegyei takarékpénztárnak, a Baranyai Gazdabank R.-T.-nak stb. és alelnöke a Pécsi Villamosvasút R.-T.-nak. A városi törvényhatóság régi szorgalmas tagja. Erdemeiért 1923-ban megkapta a kincstári főtanácsosi cimet. 1927 januárban Pécs szab. kir. város törvényhatósága által megválasztatott felsőházi taggá. Ellenjelöltje dr. Visy László nyűg. főispán volt. SOPRON: TÖPLER KÁLMÁN DR. Sopronban született 1861 július 5-én. Gimnáziumi tanulmányait a soproni ág. ev. lyceumban, az egyetemieket Budapesten és Wienben végezte. Budapesten avatták doktorrá s ezután birói pályára lépett. 1886 június 10-én lett joggyakornok s joggyakorlatát a soproni törvényszéken, a budapesti Ítélőtáblán s a soproni járásbíróságon szerezte meg. 1890 március 17-én aljegyzővé s még ugyanazon év május 21-én jegyzővé nevezték ki a soproni törvényszékhez. 1893 október 21-én aljárásbiró lett Sopronban. A város közönsége 1902 május 28-án polgármesterré válaszlotta. Több cikluson keresztül volt polgármester s a város kereskedelmi, ipari fellendülése főképen neki köszönhető, de az ő érdeme az is, hogy a város régi középkori építészeti emlékei megmaradtak az utókornak. 1918 május 29-én Sopron város alkotmánypárti programmal országgyűlési képviselővé választotta s egészen a Károlyi-forradalomig vett részt a parlamenti életben Ezután visszavonultan élt Sopronban, majd a kommunisták elfogták. Kiszabadulása után újra résztvett Sopron nyilvános életében s gazdasági téren szerzett érdemeket. Igen nagy szerepe volt abban, hogy Sopron a mienk maradt. A népszavazás idején teljes erejével agitált a németajkú lakosság közt a magyarság érdekében. Sok társadalmi egyletnek, 76