1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

Felsőház tagjai - I. A Habsburg-Lotharingiai család tagjai - Frigyes királyi herceg

I. A Habsburg-Lotharingiai család tagjai: FRIGYES KIRÁLYI HERCEG. A morvaországi Gross Seelowitzban szüle'ett 1856 június 4-én. Katonai tanulmányokat végzett s 1871 március 14-én a tiroli császárvadászezred hadnagya, 1873-ban főhadnagya, 1875ben századosa lett. 1876 áprilistól 12 éven át gyalogezredek kötelékébe tartozott a csapatszolgálat alapos elsajátítása céljából. 1877-ben őrnaggyá, 1878-ban alezredessé, 1879-ben ezredessé és a Krakkóban állomásozó 13-ik gyalogezred helyettes parancsnokává, nemsokára az 52-ik gyalogezred tulajdonosává neveztetett ki- 1880-ban átvette Linzben a 18. ezred parancsnokságát. 1882-ben a 27. gyalogdandár parancsnoka, vezérőrnagy és ezáltal pozsonyi lakos lett. Fenséges nejével, Izabella főhercegasszonnyal ezen időtől kezdve részt vett a magyar társadalmi éleiben is. 1886-ban a 14. hadosztály parancsnoka, valamint cs. és kir. altábornagy, az 1889 hadgyakorlatok után munkássága sikeréül a pozsonyi V. hadtest parancsnoka lett. 1894-ben táborszernaggyá neveztetett ki. Albrecht főhercegnek 1895 február 18-án bekövetkezett halála után nagy kiterjedésű birtokokat örökölt, melyek nagy részben Magyarországon terülnek el. Bellyei hires vadászterülete sokszor látott fejedelmi vendégeket, így II. Vilmos volt német császárt is. 1905 február 4-én csapatfőfelügyelővé, 1907 június 27-én az egész osztrák birodalmi honvédség (Landwehr) főparancsnokává, 1910 június 18-án hadseregparancsnokká nevezte ki I, Ferenc József Őfensége. Ezredtulajdonos és több ezrednek főnöke volt, aranygyapjas vitéz, a Szent-István rend nagykeresztese. Az 1914. világháború kitörése után mindjárt nagy szerephez jut. Nagy katonai múlt tapasztalataival foglalta el a hadsereg főparancsnokságát. A nagy haditanácsban való elfoglaltsága mellett tudott mindig időt szakítani arra, hogy a 7