1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

Országgyülési pótképviselők - VII. Miskolc - Révész Mihály dr.

felállított hárem rendkívüli községi közigazgatási tanfolyamnak a belügyminiszter megbízásából igazgatója s a közjog és közigazgatási jog előadója volt. 1925 június 25-én Magyarország kormányzója, mint a vitézek főkapitánya vitézzé avatta s a Vitézi Főszéktartóság a miskolci járás vitézi hadnagyává nevezte ki. Politikai kérdésekkel a forradalmak lezajlása óta foglaikozik. Egyik szervezője és vezetője a nemzeti alapon álló miskolci keresztény polgárok és munkások szövetségének. Az 1922. évi nemzetgyűlési választások alkalmával Miskolcon képviselőjelöltnek kérték fel, e megtiszteltetést azonban elhárította magától. Az 1926. évi országgyűlési képviselőválasztáson azonban a miskolci egyesült keresztény párt listáján Borbély Maczky Emil fajvédő képviselő után Miskolc thjf. város pótképviselőjévé választatott. A Nemzeti Függetlenségi (fajvédő) Párt tagja. A porosz Johannita lovagrend tiszteletbeli lovagja, a miskolci ág. ev. egyház egyháztanácsosa, a miskolci ág. ev. jogakadémia államtudományi államvizsga-bizottságának kültagja, az Országos Közművelődési Bizottság tagja, a Move miskolci főosztályának elnöke, a Miskolci Polgári Kaszinó Egyesület alelnöke, a Borsod-Miskolci Vivó Club alelnöke, a „Magyar Jövő" lapkiadó és nyomdavállalat egyik alapitója és igazgatóságának alelnöke, a Miskolci Gőztéglagyár felügyelő bizottságának elnöke, a Nemzeti Hitelintézet miskolci fiókja választmányának alelnöke, a HevesBorsodi Kőbánya rt. igazgatósági tagja. RÉVÉSZ MIHÁLY DR. 1884-ben Kemenesmihályfán (Vasmegye) született. Miután jogi tanulmányait a budapesti egyetemen elvégezte, egész erejével a szocialista eszmék harcaiba vetette bele magát. Főként tollal fejtette ki eszméit s már 1906-ban a „Népszava" munkatársa lett. 1913-tól 1919-ig szerkesztette az „Ifjúmunkás" cimü lapot, majd 1919-ben a „Népszava éjjeli szerkesztője lett. Nagyszabású történelmi tanulmányokat folytatott és főként a szociáldemokrata párt történetét dolgozta fel. 1911-ben irta „A hütlenségi pör", 1913-ban „A magyar munkásmozgalom története" cimü munkáit. 1924 óta a „Szocializmus" cimü tudományos folyóiratot szerkeszti, de könyvei is jelennek meg, igy 1924-bea irta „Szocialista községi politika gyakorlatban" cimü könyvét. 31* 483