1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

A felsőház póttagjai - XXII. Városok által választottak - Ziegler Géza - Dinich Vidor

titkárává, 1895-ben iparhatósági biztossá tették s 1914-ig töltötte be ezen tisztet, amikor az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatója lett. Ugyarezen év március 4-én érdemeiért megkapta a magyar nemességet. Az „Iparügyek" cimü szaklapot is szerkesztette hosszú időn keresztül s ezen lapba is sok cikket irt. Később vállalta a Magyarországi Szövetkezetek Szövetségének igazgatói tisztét, — azonkivül jogtanácsosa a Magyar Gazdaszövetségnek, tagja a főváros törvényhatósági bizottságának. 1920-ban megkapta a gazdasági főtanácsosi címet. Budapest választotta meg 1927 januárban a felsőház póttagjává. ZIEGLER GÉZA. 1869-ben Temesváron született. Szülővárosában, majd Budapesten tanult. A budapesti műegyetemen építészmérnöki oklevelet szerzett. Ezután Alpár Ignác műépítész irodájában 10 éven át dolgozott mint irodavezető, majd önállósította magát. A főváros számos épülete hirdeti az ő tudását és alkotóképességét, igy a budai Attila-utcai gimnáziumot s a vakok intézetének palotáját is ő építette, de sok iskola építése is fűződik az ő nevéhez. A. fővárosi törvényhatósági bizottságának 1904 óta lett póttagja, később rendes tagja. Erdemeiért Őfelsége I. Ferenc Józseftől megkapta a koronás arany érdemkeresztet, 1924-ben pedig kormányfőtanácsos lett. A forradalmak óta is tagja a törvényhatósági bizottságnak s e téren szerzett érdemeiért választották a felsőház póttagjává. DINICH VIDOR. 1887-ben Hőgyészen (Tolnamegye) született. Ipariskolai tanulmányait Budapesten elvégezvén, Debrecenben a Gazdák Biztosító Szövetkezeténél mint titkár dolgozott a világháború kitöréséig 1914 augusztusban vonult be katonai szolgálatra s mint a 105. gyalogezred tisztje többször részesült kitüntetésben. 1918 októberben jött haza s részt vett politikai mozgalmakban s mint ellenforradalmi mozgalmak részese többször volt fogságban. Nagy szerepe volt 1919 augusztusban a Peidl kormány elleni puccsban is. Aromán megszállás alól felszabaduló derecskéi kerület 1920 júniusban képviselővé választotta. A Friedrich-féle 439