1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

A felsőház póttagjai - II. Az Országos Magyar Gyüjtemény Egyetem - Hóman Bálint dr.

II. Az Országos Magyar Gyűjtemény Egyetem. HÓMAN BÁLINT DR. 1885 december 29-én Budapesten született. Apja Ottó tankerületi főigazgató, anyja Darácyi Borbála volt. Tanulmányait a budapesti VII. kerületi (Barcsay-utcai) gimnáziumban, majd a budapesti egyetem bölcsészeti karán végezte. Megszerezvén a tanári oklevelet, a budapesti egyetemi könyvtár tisztviselője lett. Az Árpád korával kezdett behatóan foglalkozni s gyorsan követték egymást nagy tanulmányai, igy ,,A magyar városok az Árpádok korában" (1908), ,,Őstörténetünk keleti forrásai" (1909), „Die erste direkte staatliche Steuer" (1912), „A társadalmi osztályok Szent István államában" (1912), „A magyar törzsek megtelepedése" (1912). Hivatalában fokozatosan előhaladva 1915-ben könyvtárőrré nevezték ki A következő évben nagy munkájával, a ,,Magyar pénztörténet 1000— 1325-ig"-gal elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Marczibányi jutalmát. Munkásságával ugy a történelmi, mint a közjogi irodalomban jelentős nevet szerez, tanulmányai közül különösen „Szent István görög oklevele" (1917), ,,A magyar nép neve és a magyar király cime a középkori latinságban" (1917), „Tudományos történetírásunk megalapítása" (1920), „A magyar tudományosság jövője" (1920), „A magyar királyság pénzügyei és gazdaságpolitikája Károly Róbert korában" (1921), „A székelyek eredete" (1921), „A magyarok honfoglalása és elhelyezkedése'* (1923), ,.A magyar történetírás első korszaka" (1923) keltettek életének ebben a szakában nagy figyelmet és elismerést. 1923ban a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtára igazgatójává, Fejérpataky László halála után pedig 1923-ban a Múzeum főigazgatójává nevezték ki. Nagy tudományos munkásságát a Magy. 376