1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

A képviselőház tagjai - Weicher Miklós - németprónai Wolff Károly dr.

vezette s kiváló képességeit honorálták is, mikor a Bethlen kormány rekonstrukciójakor 1926 október 16-án külügyminiszterré nevezték ki. A népszövetség hatalmaival való tárgyalások képezik munkásságát s már többször képviselte hazánkat sikerrel a konferenciákon. WEICHER MIKLÓS. 1867 október 29-án Budapesten született. A székesfehérvári cisztercita főgimnáziumot végezte, majd a papnevelőben teológiát hallgatott. 1889 ben szentelték pappá s eleinte Zsámbékon volt káplán. Innen Vörösvárra került s ott működött 1894-ig, amikor ürömi plébánossá választották meg. 1900-ban lett törökbálinti plébános s itt a hitélet fejlesztése mellett, a a szövetkezeti eszmének lelkes terjesztője. 0 hozta létre Törökbálinton a Ker. Fogyasztási Szövetkezetet, Erdemeiért megkapta a barackai apáti és eperesi címet. Hosszú ideje tagja Pestmegye törvényhatósági bizottságának s ott több feltűnést keltő beszédet mondott. 1922-iki Tisza emlékbeszéde nagy esemény volt. Baross János elhunyta után 1926 szeptemberben a pilisvörösvári kerület egységespárti programmal képviselővé választotta. 1926 decemberben régi kerülete újra őt kereste fel megbízólevelével. NÉMETPRÓNAI WOLFF KÁROLY DR. Érsekújváron született 1874 október 1-én. Szülővárosában és Trencsénben járt gimnáziumba, jogot a pozsonyi jogakadémián, a leipzigi, hallei, berlini s budapesti egyetemeken hallgatott. Birói pályára lépett s a trencséní törvényszékhez nevezték ki joggyakornoknak. 1898-ban lett nagybittsei járásbirósági jegyző, majd alig hogy letette a birói vizsgát, berendelték az igazságügyminiszteriumba s mint a törvényelőkészítő osztály tagja a polgári törvénykönyv kötelmi jogi részének munkálatait végezte. 1901-ben a szervezés alatt álló főmarsalli hivatali magyar birói állásra Plósz Sándor miniszter őt hozta javaslatba s ekkor I. oszt. udv. fogalmazóvá nevezték ki. Pár évi működés után 1904-ben udv. főtitkár lett s a magyar ügyek előadói tiszte tartozott ő hozzá. A magyar főudvarnagyi bíráskodásról 352